Kerülhet valaki "nem beszámítható" állapotba a sok elfojtott düh, fájdalom, egyéb ki nem mondott nehéz érzések, szavak miatt? Normális, hogy magamtól félek?

A leírtak alapján bipoláris zavarod (mániás depressziód) van, de ezt így nem lehet megállapítani. Ez csak egy feltevés. Menj el egy pszichiáterhez, és mondd el neki, amit itt leírtál. Nekem hasonló problémám van, de más. Én folyton feszült vagyok. Egész nap. Ha nem megyek sehová, akkor is. Leginkább akkor nem, ha egyedül vagyok a szobámban, és senki nem zavar. Viszont ha valahova mennem kell, még akkor sincs nagy baj, csak ha beszélnem kell valakivel, egy helyben kell ülnöm (pl orvosi rendelő, iskola, családi összejövetelek). Na akkor olyan szinten be vagyok feszülve, hogy sokszor izomrángásaim vannak. Leginkább a fejem, és ez nagyon nagyon zavaró. Sírni én sem tudok. Azt sem tudom mikor sírtam utoljára. Max 1 könycseppet sikerül kipréselnem magamból, ha olyan filmet nézek. Szó mi szó azt ajánlom menj el egy pszichiáterhez, és meséld el neki mi a gond. Én is ezt teszem, mert a felírt gyógyszer semmi javulást nem hozott. Az alkohol segít. Akkor el tudok lazulni, de az sem megoldás. Nem akarok alkoholista lenni. Üdv!

23/F

Ez csak egy vélemény a részemről a kérdésre, de alapból az, hogy elég "beszámítható-e" vagy az érzéseid és fájdalmaid miatt, az attól is függ, hogy mik váltják ki ezeket az érzéseket. Pl. ha valaki azért érez sok dühöt és fájdalmat, mert a környezete hatására sok rossz dolog történik vele, akarata ellenére, akkor érthető.

Ha valakinek az ilyen negatív érzéseit értelmetlen és jellegtelen dolgok váltják ki, az már eléggé egy felbolygatott lelkiállapot. A részemről nem csak az a lényeg, hogy mit érzel, hanem mi által érzed? Mikortól kezdted érezni, mi volt az életedben, ami felzaklatott?