Belém nevelték, hogy féljek? Ha nem tudom, hogy ki telefonál nekem, egyszerűen nem merem felvenni a telefont. Anyám belémnevelte, hogy féljek/tartsak mindentől.
Emlékszem, hogy anyámnak is volt telefon fóbiája, ő amikor beszélt telefonon, és átadta nekem a telefont, gyakran vizes volt a telefon az anyám tenyrétől. Anyám mindig utálta, amikor valaki becsengetett (pl. számlás, postás, bárki) és inkább kikapcsolta a csengőt, hogy senki ne zavarja.
Most így közeledve a 30-hoz,olyan alamuszi nyuszi vagyok, és tudom, hogy nem így kellene reagálnom. Nagyon nehezen megy, hogy változtassak magamon, hiszen baba korom óta belémnevelték, hogy féljek! :(
Belém nem nevelték, mégis ilyen tudok lenni :D
Gyerekként ritkán jártak az utcán autók, emberek, és mindig ha jött valaki, már messziről láttam, vagy autó jött az úton, akkor az udvarról az előtérbe szaladtam és úgy leskelődtem kifelé :D
Fura mert egy ideig valamilyen szinten megmaradt ez bennem, eleinte én is úgy "meglepődtem" ha hívtak, vagy ha csengettek akkor is izgatott lettem.
Telefonnal egy jó van: Bármikor leteheted.
Felveszed, ha nem tetszik, akkor leteszed. Engem is hívtak már fel trollkodásból is, ordítozva, vagy baromságokat beszélve, fogtam magam mellé tettem a telefont, és hagytam hagy menjen a számlájuk :D
Nekem mondjuk kb az a fóbiám, hogy "biztos egyetemről hívnak"...mert többször megesett hogy felhívnak hogy ezt elfelejtettem beadni, azt elfelejtettem, vagy beadtam és elkavarták. És folyton valami olyan, hogy utána azonnal stresszelhet az ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!