Mi az oka annak hogy van egy ember akit utálok, irritál engem, de nem tudom miért és komolyabban sose ártott nekem?

Talán van valami, amit irigyelsz benne, tőle.

Ahogy az első írta, nem benne van valami, hanem benned, ami ezt kiváltotta.

Nekem is volt egyébként ilyen. Nem utáltam, de nagyon unszimpatikus volt. Aztán erőt vettem magamon és pozitívan álltam hozzá, és ahogy megismertem, ez teljesen elmúlt. Sőt, nagyon jó kapcsolatban lettünk.

De az sem kizárt, hogy van valami abban, amit érzel, és ez ilyen megérzés dolog, hogy tudd, hogy vigyáznod kell ezzel az illetővel.

1-2 jó, hozzátenném, hogy gyakran valami önmagamnak nem bevallott vonás, hiba, vágy, stb, önmagam előtt lehazudott, tudat alá nyomott dolog áll a háttérben. És kint megjelenik ez a vonás, mintha tükröt tartana: ezért idegesít, irritál (mert nem akarom látni) Érdemes viszont foglalkozni ezzel, ez az önismeret és emberismeret része. Anélkül, hogy tételesen kimondanánk magunkban mi volt az ok: egyszer eltűnik...

"Hiába fürösztöd önmagadban,

Csak másban moshatod meg arcodat."

[link]

Az utálat is érzelem, olyan mint a szeretet, vagy a gyűlölet. A szeretetet sem lehet elhatározásra művelni, vagy jön belülről, vagy nem.

Az utálat is érzelem, tehát mint olyan, nem befolyásolható. Fogadd el, hogy utálod. Talán ha jobban megismered, jobban el tudod majd fogadni. De ha nem, ez sem gond. Nem kell mindenkit szeretni.

4.: Tévedsz. Az érzelmeinket - bizonyos mértékig - felismerésekkel, önmagunk gyengeségeinek beismerésével és oldásával tudjuk irányítani. Nem mindig egyszerű és soha nem 1-2 nap. Néha hónapok, évek munkája.

Kérdező: egyetértek az 1-3. hozzászólókkal. Ilyenkor a más által bennünk létrejövő érzelem tör elő ugyanúgy mint a megmagyarázhatatlan szeretetnél is.

Igen, bárkinél előfordulhat. Van aki jobban tudja uralni az eszével és van aki kevésbé.