Miért gondolják azt, hogy a kövérek boldogok, a vékonyak meg boldogtalanok?
Pl. sokszor szajkózzák, hogy aki vékony, az valószínűleg és kivétel nélkül, ész nélkül számolja a kalóriákat, naponta órákat edz, hogy vékony maradjon, stb. és ezek miatt boldogtalan az élete,
míg egy kövér vagy túlsúlyos ember boldog és élettel teli, mert azt ehet, amit akar, és nincs a konditerembe zárva.
Jaj ez már megint ilyen skinny shaming dolog? Ez az új trend. Jó lenne, ha mindenki leszállna a másik súlyáról, amíg az so-so egészséges keretek között van. :D
Valamivel vigasztalniuk kell magukat azoknak, akik nem elégedettek a saját súlyukkal, de tenni érte már derogál nekik. Én legalábbis azt figyeltem meg. Magát tényleg elfogadó, nagyobb súlyú ember még sose jött olyan szöveggel, hogy egyél többet, ne éheztesd magad, de tré lehet így élni, csontokkal a kutya játszik, stb.
Ezt mindig csak olyan nőktől kapom meg, akik marha irigyek a külsőmre. Szerencsés a genetikám ilyen szempontból, ez van. Nekik nem. Ez sajnos így működik, az élet igazságtalan, de ha nekik nem tetszik, nem a másikba kell belerúgni, hanem tenni ellene.
Biztos van, amiben ők szerencsésebbek, küzdök én eleget az életben így is. :D Persze ez csak egy elmélet, én csak az érme egyik oldalát ismerem.
Skinny shaming nem létezik, mert senki nem rosszindulatból szól be, MINDENKI irigy arra, aki sovány. Hisz ő gyönyörű. Nem shame, ha skinny vagy.
Aki meg kövér... hát nem tudom, nem hiszem, hogy szóltak volna be valaha irigységből kövér embernek. Bárcsak nekem is tokám meg hurkám lenne? Kérlek. Az igen nagy shame, ha kövér vagy.
A kövér ember nem ehet azt, amit akar. Akkor lesz kövér akárki, ha azt eszi, amit akar. (Nyilván ha mindig is a kaja volt életed szerelme, és vele akarod leélni az életed, akkor szerencséd van, de ez nem a valóság.) Ezek mind döntések. Én voltam nagyon kövér, és soha nem hittem azt, hogy irigyelnének. Senki nem vett észre, nem szólt hozzám, nem vettek emberszámba. Most viszont tudom, hogy irigyelnek, és olyan jól esik... nem drogoztam soha, de valahogy így képzelem el.
Ki gondolja ezt?
Én pl 172 cm / 57 kiló voltam amíg dohányoztam,
mindegy mennyit ettem, nem híztam egy grammot sem.
Leszokás után 64 kiló lettem és 1 éve tartom ezt a súlyt. Nem fogyóztam soha, nem szeretem kínozni magam.
Attól hogy híztam nem lettem boldogabb. Semmi sem változott azon kívül, hogy vennem kellett néhány nagyobb ruhát.
Páran észrevették, volt aki azt mondta jobban nézek ki így, hogy kicsit húsosabb lettem, más meg azt mondta vigyázzak ne hízzak meg jobban.
Mostanában egyre több cikket látok a női magazinok weboldalain, hogy fogadd el a súlyod, nem kell elleni küzedeni, így sokkal boldogabb lehetsz, stb. :D Aztán átesnek a ló másik oldalára, ahol egy túlsúlyos nő elmondja, milyen rossz a vékonyaknak, mennyit kell koplalniuk, stb.
Mellesleg nem érzem, hogy a vékonyságom miatt boldogtalan lennék, inkább az szomorítana el, ha hájas lennék. :D
Szerencsére a genetika igen kegyes volt velem, és ha akarok, zsíros kenyeret eszek hagymával éjjel 2-kor, ha éhes vagyok, akkor sincs gond. ;)
Akkor a saját elméleted szerint te is boldog van, mert ehetsz, amit akarsz. Ezzel vágj vissza nekik. Ők csak ránéznek a zsírra, és felszalad rájuk egy újabb hurka, te meg tömheted a fejed egész nap, zéró plusz kg.
Azt mondjuk ne felejtsd el, hogy mindenkinek lehet véleménye, akkor is, ha nem egyezik a tiéddel, vagy szerinted nincs igaza. Ha egy gyerekes nő azt írja ki, biztos depressziós az, akinek nincs gyereke, nem fogok megsértődni, mert nincs igaza. Te se vedd fel ezeket, növessz keményebb bőrt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!