Valaki elmagyarázná, hogy az emberek miért ilyen lélektelen, nemtörődömek?
Figyelt kérdés
Szóval ma nagyon elképedtem. Találtam egy német vizslát az utcán, beteg volt, fázott, éhes volt. Engem és a barátnőimet követett haza, már próbáltam győzködni őket, hogy legalább segitsenek gazdit keresni neki. Már akartam venni neki kaját, mikor hirtelen eltűnt. Ok kerestem 2 órát a sötétben, a barátnőim közbe hazamentek. Otthon mesélem anyumnak mi történt, megmondta, hogy nem tarthatunk kutyát, (Tömbházban lakunk), de nagyon jól tettem amit tettem. Oké, kérdezgetem a barátaimat, ha nem segitenek megkeresni holnap, esetleg befogadni, vagy ha ismernek valakit aki befogadná. Elviccelik az egészet, egy ember nem segit. Senki nem ismer senkit, senki nem kérdez senkit. Visszatérve, mikor kerestem a kutyust, akárkit kérdeztem az utcán, vagy elfordult, vagy csak annyit mondott, hogy nem látta. Többsége elfordult és meg sem hallgatott. Egy bácsi volt csak segitőkész, de ő sem látta... Mesélte, hogy régebb látta, de most nem. Mondta, hogy ritka az olyan ember aki foglalkozik ilyesmivel, és nagyon jól tesszük, hogy próbálkozunk (az ő kutyája is az utcáról került hozzá). Most meg, a barátaim, minthogy segitenének, inkább azt mondják hagyd a francba. Szóval visszatérve a kérdésre, hogy lehetnek ilyenek az emberek? Ma nagyon kevés, konkrétan 2-3 ember volt csak segitőkész. Anyum, a barátnőm és a bácsi.2015. nov. 7. 19:47
1/2 anonim válasza:
Szerintem te nagyon ve vagy sozva, ne pattogj. Egyreszt neked konnyu mert anyad megmondta hogy nem tarthattok kutyakat, igy masnak konnyu mondani hogy fogadja be (a kutya megeszik havi 30 ezer forintot), szoval nem kell ratukmalni masra egy kutyat.
Ketto pedig a kutyak nagyon gyorsan haladnak foleg a kobor kutyak. Ha lattad a Moricz Zsidmong utcaban akokr az 10 perc mulva mar 6 utcaval arrebb koborol, es estere meg mar kilometerket megtesz, na mar most hogy arrajaronak honnan a fenebol kene tudnia hogy hol van a te kutyad.
2/2 A kérdező kommentje:
Félreérted. Nem próbáltam senkire rátukmálni, tudom, hogy sokba kerül, pláné, hogy állatorvoshoz is kéne vinni, mert beteg. Kérdeztem, ha esetleg nem akarnak segiteni, vagy ha nem ismernek valakit aki szeretne. De elhülyülték, hogy kit érdekel, felőlük meghalhat. A másik dolog, egy kisvárosban élek, egy percre tévesztettem szem elől, nem tűnhetett el olyan gyorsan. Abban az utcában voltunk ahol lakom, az emberek akiket kérdeztem, ismerem látásból, szóval ott laknak, kellett volna lássák, de ha mégsem, legalább annyi, hogy végighallgatnak. Visszatérve, nem könnyű nekem, régóta szerettem volna kutyát, de a szüleim nem engedték, mert tömbházban lakunk. Már próbáltam befogadni tényleg, kóborkutyákat, de mindig hiszti lett a vége szóval egy idő után abbahagytam. Nem az idegesitett, hogy senki nem akarta befogadni, mert esetleg nem lehetett volna. Hanem, mert egyszerűen senki sem törődött. Most már mindegy, anyumat nagy nehezen meggyőztem, hogy addig nálunk lehet, amig meggyógyul, aztán találunk neki gazdit. Lényegtelen, mert ma megtaláltam, de már meghalt.
2015. nov. 8. 15:17
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!