Miért van ilyen hülye természetem?
Nem vet fel a pénz, de jól élek. Inkább megtakarítgatok, nem sokat költök. Ha magamra kell, nem adnék ki soha annyit, mint másra.
Pl a páromnak simán megveszem ajándékba a 15 ezres farmert, magamnak 6000 felett már nem szívesen veszek.
Vagy a párom öccse kérte őt, hogy nem e tudna neki utalni x összeget, nem állnak jól.
Ő nem tudja, mi hogy állunk, vagy melyikünk mennyit kap. A páromnak most nincs felesleges pénze, ezért mondtam, utaljon neki az én kártyámról, de ne mondja meg, hogy tőlem van (azaz utalja át magának, majd neki)
Miért sajnálom magamra, és másra nem?
A rendesebbik fajta vagy! :)
Én mindenkire sajnálom. :D
A. Valószínűleg megtaláltad a boldogságot másban, és/vagy rájöttél arra, hogy a pénz és a vásárlás nem boldogít önmagában, illetve vannak annál értékesebb dolgok is.
B. Saját magad ellensége vagy, és valamilyen tudatalatti lelki trauma miatt bünteted magadat, vagy ezt - akár nem is tudatosan - vezeklésnek fogod fel.
C. Esetleg túlzott önbizalomhiány miatt úgy érzed, te nem érdemelsz semmi jót az élettől. (Vagy ilyen felületes dolgokat nem.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!