Miért un meg mindenki?

Nincs egyetlen tartósabb barátságom sem, mert ahogy jóba leszek valakivel, pár napig jól elvagyunk, aztán a másik egyre ritkábban keres meg flegmáskodik velem, stb.

Nem tudom, mit csinálok rosszul. Én próbálok nyitni mások felé, de néha olyan, mintha a többi ember ezt kihasználná. Amikor neten beszélgetek valakivel, akkor is mindig az van, hogy először jól elbeszélgetünk, aztán ahogy egyre többet irunk egymásnak, egyre inkább azt veszem észre, hogy már csak én kérdezgetek tőlük dolgokat, aztán amikor már én se irok rájuk, többé nem is beszélünk. Ha meg mondjuk pár nap vagy hét múlva mégis irok nekik, hogy mondtam-e valamit, amivel megbántottam őket, vagy valami, amiért igy viselkedtek velem, még ők vannak felháborodva. Mondjuk innentől már nem is erőltetem, csak attól még qrvára szar érzés, hogy én bárkihez képes vagyok nagyon erősen kötődni már pár üzenet után is akár, másoknak egyáltalán nem vagyok fontos és hiába kérdezem, mit csináltam, nem mondják el, csak ilyen kamu dolgokat mondanak, hogy jajj mert én nem kerestem őket és ők meg nem akartak zavarni, meg olyan hú de sok dolguk volt, hogy heteken keresztül egy rohadt üzenetet nem tudtak küldeni, hogy legalább élek-e még. Igy viszont min változtassak, ha azt se tudom, min kéne változtatnom??