Miert lett olyan divatos azt mondani, hogy nem létezik a világ?

Nem kell ettől annyira megijedni, és vérkomolyan sem kell venni az életet. Attól még, hogy illúzió, bele lehet élni magadat. Ha számítógépes játékot játszol, beleéled magad, pedig végig tudod, hogy nem a valóság.

Szerintem ez az univerzum egy tanulási terep számunkra.

"De jo akkor egyszer letezem egyszer nem"

Létezel. Ez egészen biztosan nem illúzió. A személyiséged, a körülményeid, a külsőd, az állapotod stb. már egész más dolog. Az illúziót persze nem úgy kell érteni, hogy "hopp, akkor most megváltoztatom" - visszakanyarodva a számítógépes játékra, ott sem tudod megváltoztatni a körülményeket, ok-okozat mentén folyik a játék egy igen leszabályozott környezetben. Akkor tudnál csak belenyúlni, ha te volnál a programozó.

"De akkor nem ugy kell erteni hogy a kulvilagot csak ugy kepzeljuk?"

Nem tudom megmondani, sokat gondolkozom ezen. Nem biztos, hogy emberi fogalmakkal vissza lehet ezt adni. Vannak olyan nézetek, miszerint az egész univerzum egy közös "hipnózis" eredménye, mások szerint szimulált program; létező tér is lehet, amelyre sajátos szabályok vonatkoznak, és amíg benne vagyunk (értsd: "élünk"), addig ezeknek vagyunk alávetve.

Önmagában már az az elképzelés is ijesztő, hogy nincs más különbség a szilárd, a légnemű és a folyékony anyag között: mindegyik részecskékből tevődik össze, csak hol sűrűbben vannak ezek, hol erősebb kötésben. De voltaképpen a testünk sem más, mint láthatatlanul kicsi részecskékből (és azok még kisebb alkotóelemeiből) álló halmaz. Ehhez képest a holografikus univerzum már nem olyan nagy ugrás, és nem is olyan ijesztő.

"az azt jelenti hogy az emberi test nem letezik?"

Ez pusztán filozófiai kérdés. Létezik, mert tapasztalod. Ennyi erővel semmi nem létezik, mert minden univerzumban - legjobb tudásunk szerint - részecskékből áll össze.

Ettől még a hétköznapi életben ugyanúgy enned kell, szükségleteid, vágyaid vannak - nem ír felül semmit, csak ráébredt az ember néhány dologra, ami látszólag nem úgy van. (Érdekes, hogy az ókori görögök már úgy feltételezték a részecskék létét, hogy semmi eszközük nem volt arra, hogy bebizonyítsák.)