Mi a véleményetek az olyan emberről, akinek van egy csomó pénze, mégsem megy el soha nyaralni, mert felesleges pénzkidobásnak tartja?

Ha az illetőnek valóban nincs hova tennie a sok pénzt, akkor

1. vagy nincs családja, barátai akikkel szívesen utazna

2. sótlan, nem érdekli semmi

3. idős, rossz körülmények között élt régen, megszokta, hogy "fogához veri a garast" és látszólag ilyen felesleges hóbortra sdajnálja kiadni a pénzt. Nagyanyám volt ilyen, a háború alatt éhezett.Mikor már volt mindene, akkor sem szeretett még belföldön sem utazni.

4. szűk látókőrű, nem érdeklik más országok, kultúrák, és fogalma sincs így miről marad le

4.

Nekem is van ilyen ismerősöm, aki soha sehova nem megy. Az egész életét leéli a munkahelye meg a lakása között. De ő nem a pénzt sajnálja, hanem egyszerűen nem vágyódik sehová, na meg lusta, kényelmes ahhoz, hogy utazzon.

Tehát nem mindenki sóherságból nem megy.

Igazából mindenkinek magának kell eldöntenie, hogyan használja fel a pénzét. Én minden esetre szenvednék, ha nem utazhatnék legalább néha, és ha olyan társ mellett kötnék ki, aki ebben vissza akarna fogni.

Nagyon szeretem magát az utazást, nem csak a célpontot, hanem az utat is, nem járok betáblázott utakra, eddig mindig magam terveztem meg, hova megyek, mit akarok megnézni, iszonyatosan sok mászkálással, de olyan helyekre, utcákra is, ahova a szervezett utak során nem visznek el. Vonaton nőttem fel, szeretek vonattal utazni nagyobb távra is, nem ülök kukán, hanem beszélgetek az utastársakkal, magyarokkal, külföldiekkel, magyarul, angolul, akármiről, nekem ez élmény, szükségem van rá, hogy időnként kiszakadjak a mókuskerékből és akár csak egy hátizsákkal fogjam magam és menjek, megismerek új embereket, tengernyit fotózok. Nagy álmom egy nagy európai vonatos körutazás, meglátjuk. Idén kimarad, túlélem, tavaly több helyen is voltam. Van, ahova visszajárni is szeretek, mert vonz az a hely, akár a mágnes a vasat, pl. Olaszországban Velence. Nem érzem pénzkidobásnak, a nyelvet is tudom gyakorolni, az angollal jól elboldogulok, de pl. olaszt sose tanultam és észrevettem, hogy abból is ragadt rám valamennyi még így is, és úgy a legjobb, ha olyan helyen vagyok, ahol használni kell, mert mások mondjuk nem beszélnek magyarul. Olyan maratoni utakat csináltam eddig, amit nem sok ismerősöm vállal be, nagyon ki tud kapcsolni, ha nagyon kimerült vagyok, 1-1 ilyen utazás teljesen felfrissít, akkor is, ha csak 1 napot töltök ott valahol.

De ez én vagyok, ha te erre nem vágysz, az a te dolgod, csak ne győzködj másokat a te igazadról, mert te a te életedet éled, mások meg a sajátjukat. Nem vagyunk egyformák. :-)