Hogyan érdemes tovább fejlesztenem az életemet 26/F-ként? Pontosabban hova és hogyan tovább?

Tanulmányilag van középfokú érettségim, angol nyelvvizsgám, számítógép-jogosítványom (ECDL) és kereskedelmi ügyintézői szakmám. Jártam két félévet az ELTE TTK matematika szakára, de kiderült, hogy nem kellett volna, mert nem ez az én érdeklődésem illetve jó se vagyok belőle.

Karrierileg a következő a szituáció - pályakezdő vagyok, még nem volt igazán állásom. Az alapvető fizikai munkára (mezőgazdaság, gyár, közmunka, útkarbantartás) kifejezetten alkalmatlan vagyok, mert a negatív fizikai testfelépítésemmel azt értem el eddig, hogy többször is összeestem a megterheléstől. A munkaügyi központ is csak fizikai munkákat képes Fejér megyében kitalálni, pedig Pesten tudnék a legjobban elhelyezkedni, tekintve, hogy rengeteget vagyok fent és még ismerem is eléggé. Amihez értenék, úgymint kiszolgálás, felszolgálás, pénztárkodás, recepciókodás, korrepetálás, stb, azokról elutasítanak engem. Vagy azért, mert nincs tapasztalatom, vagy mert nincs protekcióm, vagy mert túl intelligensnek találnak engem vagy pedig azért, mert nem vagyok LÁNY. Ez a rasszizmus kifejezetten irritál engem. Legutóbbi két állásinterjúm közül az egyikre azért nem vettek fel, mert nem vagyok lány (Conchita meg nem vagyok hajlandó lenni egy állásért), a másikból meg azzal küldtek el, hogy inkább egy kutatóbázisban lenne a helyem. Ha pedig felkerestem egy flancos kimondhatatlan nevű nem létező érthetetlen szakú pozíciót (IT manager, egyéb flancos név) akkor oda felsőfokú végzettséget illetve többéves tapasztalatot kértek. Nekem nincs felsőfokú végzettségem, tapasztalatot meg senki nem akar adni mert olyan izék, hogy nem vesznek fel.

Fejlődésem elég furcsa, mert 16 éves szinten ragadtam. Ezt onnan tudom, hogy a korombeliek illetve a nálam fiatalabbak jóval érettebbek nálam, a 27 éveseket én már 40 évesnek nézem, a 16 éveseket meg 26-nak. Barátnőm is 16/L és imádjuk egymást. Pár év múlva, ha befejezte a középiskolát, feleségül szeretném venni, Ő pedig hozzám is akarna jönni. Ha Ő nem lenne, szerintem egy pszichiátrián feküdnék, mert a traumákat nem tudom elviselni.

Jelenleg visszamennék az egyetemre, de rengetegen elbizonyítalanítottak, bármibe is akartam volna kezdeni. A mérnöki informatika szakban is és a vendéglátásban is meggátoltak, hogy ne is gondolkozzak ilyenben, mert ismernek engem, nem nekem való. Még én sem tudom ezek után, hogy tényleg mi az amit szeretek (a társasjátékokon kívül, ahol még olimpiai bajnokságot is nyertem országosan pár éve), meg hogy egyáltalán mik a képességeim. Folyton azt mondják, hogy hova nem kellek és mit ne csináljak. De azt nem, hogy hova menjek és hogyan tovább. Én pedig megrekedtem félúton a fejlődésben rengeteg intelligenciával és semmi tapasztalattal illetve semmi társadalmi ismerettel. A másik meg, hogy fogalmam sincs, hogy működik az egyetem, mert a bürökráciához, meg a joghoz sík értelmetlen vagyok. A felvi.hu oldalt nem tudom értelmezni mert nem mondja meg, hogy NEKEM melyik egyetem melyik szak lenne a legjobb és hogy egyáltalán hogy lehet elintézni, hogy beiratkozom azt megyek is tanulni. Legutóbb se én intéztem ezeket. Eddigi tanulmányaim során egyáltalán nem pályaválasztásoztak meg engem és senki mást sem.

Teljesen egyedül vagyok ebben, nem tudom hogyan tovább és hogy kihez fordulhatok illetve honnan szerzek pénzt az egyetemre mert az se ingyen van. Így is keresek állást, óránként csaknem öt hirdetésre válaszolok és vagy nem válaszolnak, vagy nemelnek, vagy kifizettetnek velem néhány ezrest (útiköltség Pestre), hitegetnek és úgy nemelnek.