Mi a véleményetek az alábbi gondolatról?
"Az ember nem bűnös azért, ha a legjobb tudása szerint hoz rossz döntést. És nem bűnös, ha egy adott helyzetben nincs elég ereje ahhoz, hogy a helyes utat válassza, mert túlságosan kimerült."
Ha úgy vesszük, minden hibánkra rá lehet húzni a fenti két állítást. És ha valaki nagyon eszi magát, vigasztalhatjuk is ezekkel a szavakkal. De ennyi erővel akkor tényleg mindenkinek mindent meg kéne bocsátani, és valljuk be, az életfogytiglanra ítélt gyilkosnak, nem mondanánk ilyeneket a rácson keresztül.
Az idézetem nem pontos, és bevallom, nem tudom hol olvastam, hiába keresem. De a lényeget azt hiszem sikerült visszaírnom. Kíváncsi vagyok szerintetek helyes e az állítás, és kérlek indokoljatok is. Ha pedig valaki ismeri ennek az eredeti változatát, megköszönöm.
Felmerul a kerdes.... honnan tudjuk azt biztosra hogy valaki valoban a legjobb tudasa szerint dontott? Es azis bonyolitja a dolgot hogy mivan akkor ha egy teljesen veszett ugyben hoz egy dontest ami nem sult el jol de ha nem tesz semmit akkor meg rosszabb lett volna a vegeredmeny..
Szerintem aki dontest hoz az valaja is a donteshozas sulyat. Ha jol ha rosszul dont.
Az én saját véleményem az, hogy egy cselekedetet a cselekvő szándéka és az okozott jó/rossz minősít.
Ha a cselekvő rossz szándékkal kárt, rosszat okoz, akkor nyilvánvalóan bűnös.
Ha rossz szándékkal ugyan, de véletlenül valami jót csinál, akkor is rossz ember, mint az előző esetben, de hogy bűnös-e? Ha szigorúan vesszük, akkor a rossz szándék is bűn, ha lazábban vesszük, akkor nem okozott kárt, tehát nem bűn. Mindenesetre a szándék miatt ez is helytelen cselekvés.
Ha a cselekvő jó szándékkal valami rosszat tesz, akkor nem bűnös, nem rossz ember, csupán ostoba, tudatlan.
Ha a cselekvő jó szándékkal jót tesz, akkor szintén nem bűnös, nem rossz ember, hanem megfelelő az értelmi szintje, tudása.
"Az ember nem bűnös azért, ha a legjobb tudása szerint hoz rossz döntést."
Szerintem a legjobb tudás és a bűnösség között nincs kapcsolat. Ha valaki ártani akar neked, az is hozhatja a döntését legjobb tudásával. Viszont hiába vagy jó szándékú, ha mondjuk nagyon fáradt vagy, nem tudsz koncentrálni, akkor nem tudod a dolgokat a legjobb tudásod szerint csinálni, csak alacsonyabb szinten. Ha a "tudást" itt kicseréljük a "szándékkal", akkor már egyetértek.
"És nem bűnös, ha egy adott helyzetben nincs elég ereje ahhoz, hogy a helyes utat válassza, mert túlságosan kimerült"
Tehát mondjuk egy éhező, akinek nincs pénze élelemre, elmegy a boltba lopni, hogy tudjon enni valamit. Húúúú, ezt nehéz megítélni. Egyrészt rossz szándék vezeti, mivel tudja, hogy a boltnak kárt fog okozni. Másrészt jó szándék vezeti, mivel egy embert (mindegy most, hogy saját magát, vagy mást) megment az éhezéstől, durvább esetben az éhhaláltól. Ha a kettőt összevetjük, akkor az éhező ember megmentése sokkal többet nyom a latba, vagyis szerintem nem bűnös, akiben van emberség, az egyébként is megérti őt.
Egyetértek az előző két hozzászólóval, a cselekedeteink következményeit vállalnunk kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!