Miért csapják be, miért használják ki és miért tekintik egymást ellenségnek az emberek?

50 év szocializmus. Így szocializálódtunk mi magyarok az elmúlt 65-70 évben.

Nyugaton azért nem jellemző ez annyira, mint itthon. Persze azért ott is jelen van.

Civilizált polgári társadalomban az emberek együttműködnek, mert évezredek alatt megtapasztalták, hogy ez a mindenki számára előnyösebb. Az etikai és erkölcsi szabályok nem elvont valamik, és az öreg Jahve nem mondott semmi rendkívülit Mózsi bácsi kőtábláinak, az, hogy tisztességesen kell élni és viselkedni, a legegyszerűbb és legeredményesebb módja a társadalmi békének, jólétenek és fejlődésnek. Könnyű belátni: ha senki sem lop, nem kell egy csomó pénzt elkölteni zárra meg rácsra meg riasztóra, ha senki se hazudik, nekem se fognak, engem se csapnak be, mindenkinek mindent elhihetek, nem kell egy csomó értékes munkaórát és energiát áldozni arra, hogy ellenőrizzem az állításokat.

Egy olyan világban, ahol az emebri tisztességet totalitáriánus rendszerek lerombolták, ez megszűnik, az hosszú ideig csavargók világa. Mózes se véletlenül vezetgette a hébereket negyven évig a pusztában. A rabszolgák nemzedéke nem való szabad földre, a rabszolga rabszolgamentalitású marad, nincs vele mit tenni. Erre írta Olafson Placid atya, hogy a kommunizmus, bármenyni embert is ölt meg, a legnagyobb kárt az élőkben tette, három nemzedékből csinált sz..rembert.

Ha addig nem történik semmi balhé, úgy 2080 tájára Magyraország is élhető hely lesz, csak sajnos, kicsi az esélye, hogy addig ne legyen semmi balhé. Errefelé ez nem szokás, itt átlag százévente forradalom van (1437, 1514, 1606, 1703,1848, 1956), lassan jön a következő.

Keynes mondta, hogy hosszú távon mind halottak vagyunk.

Szóval mindenki a rövidtávú sikerességet hajhássza. Ez az individualizmus térnyerése, amit az állami kontroll gyengülése tett lehetővé. Ugyanis egyedül az állam (volt) érdekelt anyagilag a társadalom hosszú távú stabilitásában és prosperitásában.

Az állami szerepvállalás vizsgálata a történelemben sokkal jobban visszanyúlik a múltba, mint a szocializmus ötletének a felmerülése is akár...

A totális fasizmus és az anarchia között mozgott mindig is a társadalom irányítása. (Csak ugye a fasiszta rendszereknek sok neve van: despotikus királyság vagy császárság, feudalizmus és az Egyház uralma, náci diktatúra, "kommunista" diktatúra, nagyvállalati működés)

Azonban látni kell, hogy az olyan társadalmakban, ahol ki van kényszerítve a kollektivizmus, a közember egyéni érdeke háttérbe szorul, ott annál inkább érvényesül a rendszer élén álló egyeduralkodó egyéni érdeke, aki az alávetett rabszolgáit eszközként használja fel a másik despota elleni rivalizálásához. Verseny, ellenségeskedés mindig van tehát, csak az a kérdés, hogy mennyire központosított.

"negyedik meg azt ami a szocializmus helyett jött.."

A #4. semmi ilyent nem írt, de úgy látszik, te az vagy, akinek kalappal és kalap nélkül sem tetszik senki, csak bele akar kötni.