Miért van az, hogy mindenben sikertelen vagyok?

Mert így állsz hozzá. Ha azzal a tudattal jársz-kelsz, hogy nem sikerül, nem is fog. A dolgok alaphelyzetben nem sikerülnek, akkor sikerülnek, ha az ember azért tesz, és akar.

Közhely, de mint a legtöbb közhely, sajnos, valós.

az a gond a felfogásoddal, hogy úgy állsz hozzá a dolgoknak, hogy "úgy sem fog sikerülni"...

azért vagy sikertelen mert a sikertelenségre gondolsz, a sikertelenséget vonzod és azt is várod el...

azt, hogy sikeres vagy a siker élmény tudja bizonyítani, érj el először kisebb dolgokban sikert, ha úgy nézed már az is siker, hogy ezt a kérdést kiírtad...tűzz ki kisebb célokat amiket elakarsz érni :)

22F

Nem vagyok hívó, meg nagy Bibliás sem. Ettől függetlenül ajánlom elolvasásra. Főleg az olyan mondatokat, hogy "mindenkinek a hite szerint" és nem lett közmondás, hogy segíts magadon, Isten is megsegít.

Ezek nem nagy kudarcok. Ha az egész életedet nézed akkor kis csaták elvesztése. Hogy az egész "harcot" elveszíted-e az azon múlik, hogy állsz hozzá. Tűzz ki kisebb célokat, amiket el tudsz érni. Ezen kívül próbáld megérteni, hogy az élet nem harc. Ha mégis valami tűz jegyű harcos típus lennél akkor nem nagyon fog menni. Akkor viszont oszd fel csatákra az életedet. Most ezt a csatát kell megnyernem, most azt. Pl. most nyernem kell a vezetésben. Mit kell ahhoz tenni, hogy nyerjek? És tegyél meg mindent érte. Aztán a következő feladathoz is szedd össze mi kell és azért is tegyél meg mindent. Nyelvvizsga? Írd fel miért jó, ha megvan a nyelvvizsgád.

És ne azt képzeld, hogy minden egy mission impossible, hanem azt, hogy te vagy a macskanő vagy a mittomén ki aki mindent legyőz, főleg önmaga hülyeségeit ,)

Egyébként meg sokszor az akarás a baj. Annyira akarod, hogy az akaratra elmegy az összes mentális erőd és nem marad arra, hogy tanulj, gyakorolj. Azon forgatod az agyad, hogy miért nem megy a helyett, hogy "hogyan mehetne jobban?" Nagyon fontos, hogy magadat neveld. Nem könnyű ez 18 évesen, mindenféle segítség nélkül, de nem is lehetetlen.

Ennyi idős koromban egy mozijegyet nem mertem kérni, ha kihívtak felelni a tanárnő már bosszúsan megjegyezte, hogy már mindenki súg, legalább azt hallanád meg, de nem hallottam, úgy be voltam sz... va. Írásban nem volt gond, de kinyitn a számat.. aztán mikor már nagyon fájt, hogy egy csődtömeg vagyok kitaláltam, hogy 3 percig kell folyamatosan beszélni azokról a témákról (kis cetlire felírtam néhányat és húztam egy sapiból) amikről valamit tudtam, de nem voltam igazán járatos bennük. Kínok kínja volt, de győztem a saját hülyeségemen. Ma már simán el tudok beszélgetni szinte bárkivel gond nélkül.

Erőltesd meg magadat és ne mástól várd a csodát!

És mindig egyet kérdezz: Hogyan tudom megcsinálni?