Ember-gyűlölet gyógyítható?
Tehát, már engem is zavar, hogy egyszerűen utálom az embertársaimat. Van pár barátom,de ha tehetném, elköltöznék valahová, ahol nincsenek emberek, egymagam lehetek. Az emberek sok stresszet okoznak nekem, és már azon a szinten vagyok, hogy ismeretlenekre is úgy nézek/gondolok, mint a véreshurkára. Nem barna a bőröm, nem vagyok "rosszarcú" és még a lányoknál is sikeres vagyok, ha épp erőt veszek magamon.
De ezzel nem fogok tudni boldogulni, akadályoz, hisz az emberek határozzák meg a jövőt.
Az a baj, hogy nem vagyok hülye, ismerem az emberi természetet,van tapasztalatom és már lexikális tudásom is, ismerem az összefüggéseket.
Vagy milyen közösség lenne nekem való?
Van itt még valaki, aki ebben "szenved", amolyan remete-alkat?
Van hát. Nem "gyógyítható"... Vagy lehet igen, csak én speciel nem szeretnék "kigyógyulni" belőle.
Téged ennyire zavar?
válasza:Köszönöm a válaszodat utolsó, nagyon logikus és frappáns válasz.
A kérdésembe azt is bele akartam írni, hogy elköltöznék ahol nincsenek ember, de csak egy TÁRS-al,akivel boldog lehet az ember.
Csak hogy én személy szerint is nehéz természetű vagyok,a mai nők nagy többsége nem passzol a kritériumaimhoz,nehéz találni megfelelőt, mert nagyon heterogén az egész társadalom. Vallási közösségen is gondolkodtam már, de nem a hit miatt, hanem a normális nő végett. Szóval kösz a válaszodat 44 százalékos,és egyetértek veled. :)
válasza: válasza:Véleményem szerint igaza van a válaszadó(k)nak, de arra nem gondoltak, hogy mi történik akkor, ha NE ADJ ISTEN történik valami a "tökéletes" társaitokkal? Akkor az ember végképp magányos marad és az öngyilkosság elkerülhetetlen. Már pedig az öngyilkosság elvileg bűn, s nem végső megoldás.
Én úgy vagyok vele, hogy a "tökéletes" társam mellett mindenképp akarok 1-2 barátot és nem csak azért, hogy bebiztosítsam a "lelki világom", hanem szeretnék úgymond két emberhez tartozni. És természetesen emellett még ott a családom, aki szintés fontos nekem.
Szóval nem olyan jó ötlet szerintem csak a szerelemre támaszkodin.
Tudod, csoda hogy még valaki ilyen tisztán és épen gondolkodik, ahogyan Te. Dicséretre méltó ez a szisztéma és eljárás, ahogy megközelíted a dolgokat. Komolyan. Egyetértek a házassággal. Igazából, ami az én fejemben kulcsszó, az a 'gyermek', elég gyerekpárti vagyok,részint elvi okokból, részint egyebek miatt. A házasság, de legalábbis egy ahhoz hasonló szerveződés az ehhez vezető egyik út. Az a baj, hogy az európai/nyugati nőkből, már bocsánat a kifejezésért, de szajhákat nevel a környezet, nem úgy régen, és nem úgy a harmadik világbeli társadalmakban. Ennek tán politikai/ideológiai oka van, de ez nagyon sajnálatra méltó... És pontosan ezért, a nyugati férfiaknak nem marad más, depressziósak lesznek,megőrülnek,és persze szétzilálódik az egész társadalom.
Az a Nő, aki mindezen hatások ellen még mindig tartja magát a kollektív érdekek és a "konzervatív"(értsd:normális)értékek mellett, az a nő a mai világban tiszteletet érdemel.
De egyre kevesebb az ilyen nő, vagy ez nem igaz? Rosszul tudom?
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!