Miért ilyen figyelmetlenek az emberek?

Oké akkor szépen sorban.

Ülök a buszon felszáll egy két ember én ugyan felnézek hátha van valaki esetleg egy idős hölgy akinek sokkal inkább szüksége van ülőhelyre mint nekem vagy valami ismerős de amúgy engem se nagyon érdekelnek. Felnézek és ennyi.

Azzal, hogy megállnak az út közepén azzal én se értek egyet mert valóban irritáló hogy ha ők megállnak velük megáll a világ is...

Azt viszont senki még te se mindig veszed észre ha elhagysz valamit. Inkább örülj hogy van még olyan aki szól neked, nem pedig elsunnyog, hogy aztán zsebre tegye a cuccod mikor senki nem figyel.

A bogár meg annyira jelentéktelen. Ha bejött bejött naés??

Lehet hogy neked tényleg azért furcsák ezek mert vidéki vagy és nekem meg nem mert nagyvárosi vagyok nem tudom..

Mindig felnézek, hogy miféle alakok szálltak fel.

Sosem veszem elő a telefonom az utcán, főleg nem a fővárosban, legfőképpen nem egy buszon, hogy simán kikapják a kezemből.

Bunkó állatok, alapból nem kéne elnézésezni, hanem nem kéne úgy mennyi egy járdán hogy kifoglalják az egész utat. Én mnidig figyelek rá, hogy ha valaki gyorsabban megy nálam, az mindig elférjen mellettem.

Bunkó állatok.

Biztos túl gazdagok, hogy figyeljenek az értékeikre. Én kb 2 percenként ellenőrzöm, hogy megvan-e mindenem.

Miért nézne bárki a másik szemébe? Közük van egymáshoz vagy mi?

Ki a franc nézegetné egy osztályteremben, hogy na mikor repül már be egy bogár?

- én soha nem nézek fel, mert általában olvasok - és amúgy sem adom át a helyem senkinek (hadd ne ácsorogjak már órákig a 41 kilómmal meg a rossz csípőmmel)

- a járdát elfoglaló gyalogosok szimplán bunkók, én simán odébb lököm, ha felszólításra sem húzza el a csíkot

- igen, ez is bunkóságból fakad, lsd. eggyel feljebb

- kiesik - hát, azt nem nagyon veszed észre, mert zajos a város, egy pénztárca puffanása fel sem tűnik

- minek nézzek egy vadidegen szemébe? Persze, aztán hülyének is néz

Én is ránézek arra aki jön szembe de ennél több ideig nem is érdekel.

Falun azért köszön mindenki mindenkinek mert kevesebb ember él ott így mindenki ismer mindenkit. Azért ez egy városban nem működik. Hülyének is néznélek ha random rám köszöngetnél vadidegenként.

És lehet hogy könnyebb venni cuccokat de ugyanolyan drága szóval nem, nem ezért van. Én nem nagyon szoktam nézegetni a cuccaimat, mégse hagytam még el semmit...

Ezeknek egy része sztem nem gáz. Nem hiszem, hogy az embernek minden egyes pillanatban árgusan kellene figyelnie.

Vegyük a buszos példát. Igyekszem figyelni az állapotosokra és az idősekre, de van olyan, hogy olyan szinten hullafáradt vagyok, hogy arra kell összpontosítanom leginkább, hogy ne dülöngéljek előre-hátra. Vagy éppen sürgősen akad vmi, amit el kell intéznem a telefonomon. Amúgy akinek szüksége lenne a helyre, annak sem esik le az aranygyűrű a kezéről, ha megkérdezi, hogy "Ne haragudjon, nem adná át a helyét?".

Olyan is akad, hogy másra figyelek, és elmegyek vki mellett, akit ismerek. Istenem, ilyen mindenkivel akad. Ha meg vadidegen, akkor minek nézzek a szemébe?

Ilyen piti dolgot meg, mint egy nyamvadék bogár... jó, az persze gáz, hogyha úgy bzümmög, mint a fene, és mégsem veszi észre vki, mert annyira elvan, de most egy légy miatt...

Ami innen gáz, az a folyosó közepén megállás és a gyalogos-biciklis, aki az utca közepén hajt, és nem engedi el maga mellett az embereket. Na, EZ a figyelmetlenség. Mert ez az a szitu, amikor az ember nincs tekintettel másra. Alapvetően szűk utcán középen, vagy úgy, hogy nem tud elmenni mellette senki, parasztság megállni vagy menni.

Faluban tényleg lehet, hogy más, mert ott mindenki ismer mindenkit, és ezért jobban, árgusabban figyeli a másikat. Nem hiszem, hogy az lenne az ideálisabb.

Mindig oda nézek mikor felszállnak az emberek vagy csak míg a buszmegállóba állnak és látom őket, de mikor már felszállnak és észrevesznek, már bőven kifelé nézek... még is pontosan tudom, hogy ki az, csak korábban láttam ennyi.

De ugyanez mikor valaki szembe jön, ha nem olyan lány aki tetszik, akkor csak távolról megnézem és ennyi.

A tömegközlekedés számomra egy olyan üres idő, amit pihenésre fordítok - tegyük fel, ha van ablak melletti, lehetőleg kettes üléses ülőhelyem vagy ha nincs tömeg. Végre nem kell emberekhez beszélnem, hozzám se beszélnek, nem kell tanulnom, főznöm, mosogatnom, készülnöm. Punnyadhatok. Igen, sokszor nyomogatom a telefonomat, igen, nemcsak játszom, facebook-ozom is. De a Metropolt is átlapozom, vagy nézek ki az ablakon és lelkileg máshol járok - kb. egy álomvonaton, nem villamoson.

Nem nézek fel az emberekre.

Hely másnak fontosabb... jó, elkap, ha megszédülök? Mert meleg, oxigénhiányos helyen nem bírok sokáig állni, mint a cövek mozdulatlanul. (És ezt nem tartom rendellenesnek, mert tudtommal a történelem utolsó kb. 50-100 évében zsúfolnak ennyire zárt, levegőtlen, fűtött, szigetelt helyre embereket ennyire szorosan).

Ha nagyon idős, sok csomagja van, várandós, törött lábú, azt meg merengés közben is észre fogom venni.

Középkorúnak meg nem adom át a helyem, fentebb írtak miatt...

A többivel viszont egyetértek.

Az emberek állítólag unatkoznak, úgy nincs min gondolkozzanak, nincs min menengjenek. Mégsem közlekednek logikusan, de nem is figyelnek oda magukra se.

Ma majdnem balesetet okozott nekem egy bamba gyalogos. Telefonálva átment a bicikliúton. Én még messze voltam, nem lassítottam, nyugtáztam, hogy átment. Odaérek, erre egyszercsak bekóvályog elém. Ha én fékezek, elrepülök valamerre, ő esetleg megússza én eltöröm valamimet miatta... 20-25 km/h-ról se jó satufékezni bringásnak, de

úgy más járműnek se, egy Combino meg kb ennyivel baknak nekiütközve totálkárossá tört. Ennyit jelent...