Szeretsz önmagad lenni?

19f

1. kérdésre igen

2. kérdésre nem

22 éves egyetemista srác vagyok.

Minden hibám, hiányosságom ellenére szeretem önmagam, szeretek az lenni, aki vagyok és nem lennék senki más. Szerintem ez az egészséges ilyen korban. Az, hogy mondjuk tiniként ilyesmiken rágódik az ember az természetes, majd elmúlik.

Még ha az időm nagyrészében az utolsó sz*rban fetrengő önbecsülésemet is csak játéklapáttal kaparászom, úgy gondolom hogy nem akarok más lenni, másképp gondolkodni.

Tele vagyok hibával, ez néha aggaszt. Saját magamból eredendően vagyok barom, és néha úgy érzem nem tudok másmilyen lenni (itt sem másra akarok hasonlítani, hanem magamra, amikor nem vagyok hülye)

Semmiképpen nem tesz boldoggá ha önmagamat az élettörténetemnek képzelem. Hiába irigylésre méltó lehet, hogy eszméletlen sok pénzt összepókereztem, semmit nem segített. Pontosabban egyet igen: rájönni arra, hogy ez nem segít. Az egyetlen ami segít: azt a kérdést boncolgatni, hogy mi is az az "önmagad". Minden emögött a kérdés mögött rejlik.

36/F