Egyedül vagyok ezzel? Más is érez így?

Hát ezekről a témákról rengeteg film/irodalmi mű készült, tehát nem vagy egyedül ezzel az érzéssel, bár igen ritka, és annál értékesebb. Mivel gyereked van, gondolom idősebb vagy nálam,nem is okítanálak ki, csak hozzáfűzném a véleményem(csak a társadalmas részéhez tudok hozzászólni,mivel azt érzem sajátoménak(nincs gyerekem)). Természetesen nem teheted meg, hogy kiszakadsz a világból, de vannak dolgok, amiket megtehetsz, hogy segíts másokon, és ezáltal jobban érezd magad. Nem fogok újdonságot mondani, de a hétköznapjaidban ha valaki segítségre szorul segíts rajta,stb(gondolom erre magadtól is rájöttél). Ami érdekesebb az inkább ennek a következménye.A feltétel nélküli segítségnek az az előnye, hogy sokkal(főleg,ha ilyen érzések vannak benned) jobban fogod érezni magad tőle, 1-2 dolog,amivel jobbá teheted a világot természetesség válik majd, és egyre nagyobb tetteket fogsz végre hajtani(kicsit erősen hangzik, nem a rák gyógyírének feltalálására gondoltam, hanem inkább arra, hogy nem az fog jó cselekdetnek számítani számodra, hogy adsz 50 forintot(amit akármikor tudsz nélülözni) egy hajléktalannak, hanem hogy valami igazán jót cselekszel, és ezért is leszel te értékes a világnak(/Istennek, vallásodtól függően). Arról nem is beszélve, hogy hozzád hasonló embereket is megismersz majd, és új értékes barátságok jöhetnek létre.

Lehet, hogy nem a megfelelő munkakörben dolgozol? Vannak olyan közhasznú társaságok, ahol lehet jelentkezni önkéntes munkára. Nézzél szét ezen a területen. Vagy olvassál valami könyvet, ami téma érdekel. Itt a neten sok érdekes témához hozzá lehet jutni, hátha találsz olyat, ami lefoglal.