Mi a véleményed azokról, akik külföldre mennek egyetemre továbbtanulni?

2-es vagyok. Még mindig tartom a véleményem.

Az, hogy egy sokkal fejlettebb rész egyetemeihez viszonyítunk rendben van. Azonban nézzük azt is meg, hogy kik vannak mögöttünk.. :)

Így mondhatjuk, hogy még elég jó.. magyarországhoz képest.. mindig van lejjebb...

Igazából annyiban másak a külföldi egyetemek, hogy ott nincs olyan értelmetlen szívatás, mint ami itthon megy. De egyébként sok olyan szak, ami bárki számára elérhető aki az EU-ban lakik az szar (elsősorban az ilyen-olyan ösztöndíjasokra gondolok).

De ezen kívül a nívósabb egyetemeken is érdekes dolgok vannak. Például a TU Wien-en állítólag (tehát nem saját tapasztalat) az építészmérnököknek BSC-n nincs záróvizsga, csak egy 40-50 oldalas szakdolgozat és kész.

Na most nekem meg követelmény volt egy minimum 80-100 oldalas szakdoga (nekem 136 oldalas lett konkrétan) és mellette még volt egy záróvizsga is, amire 127 tételt kellett megtanulni. Ezen kívül már az is kész csoda volt, hogy idáig eljutottam, annyira ment a szopatás. Nyugaton tudtommal nem így megy.

Sőt, volt olyan aki itthon nem bírta a BSc-t, átment egy másik szakra, ott is széjjel szopatták és fogta magát, elment Dániába, röhögve lediplomázott és most vígan elvan egy ottani építészirodában.

Nekem az a véleményem, hogy kruvára bánom, hogy nem mentem el anno legalább Grazig, vagy Bécsig. Nagyon-nagyon. Valszeg már az MSc-m is meglenne. Akik pedig mennek, azoknak remélem lesz annyi eszük, hogy nem jönnek vissza ebbe a t..ves országba. Én is megpróbálok hamarosan elmenekülni innen.

Nívósabb nyugati egyetemekre nyilván érdemes menni. Nálunk gyengébb keleti vagy akár harmadikvilágbeli egyetemeknek szintén lehet előnye a világlátás, nyelvtanulás szempontjából.

Általában úgy volna célszerű, hogy a három egyetemi fokozat (BSc, MSc és PhD) mindegyikét más egyetemen végezzük és abból legalább egyet valahol külföldön, minél különbözőbb viszonyok között.

15-ös, én angol és magyar egyetemre is jártam. Ja, az angol egyetemre sokkal rövidebb szakdolgozatot kellett írni, és záróvizsga sem volt.

Viszont év közben nem lehetett úgy ellébecolni, mint itthon. Itthon féléveket el tudtam úgy lenni, hogy nem tanultam semmit, csak vizsgaidőszakban. Angol egyetemen a rengeteg beadandóval jobban szétosztják a terhelést, szorgalmi időszakban is folyamatosan tanulni kell, vizsgaidőszakban viszont nincs az a tébolyult hajtás. Összességében az angol egyetemen többet kellett tanulni.

17: Építészmérnöknek tanultam (de talán sejthető volt abból, amit leírtam) és mi sem lébecolhattunk, mert a tárgyak feléből folyamatosan kellett valamit alkotni.

Egy átlagos félévem úgy nézett ki, hogy hetente kellett egy A2-es rajz, két-három hetente 2-3 A2-es rajz (néha volt az A1-es is), közben hetente A4-es rajzok (3 db átlagban), mellé pedig néha beadandók (szöveges rajzos dolgok) és persze a tervezéses tárgyak, ahol folyamatosan kellett ötletelgetni és konzultálni, különben bukta volt. Aztán az osztályzásnál sem szaroztak. Volt, hogy a fél csapatot meghúzták (30-40 embert).

Persze tudom, hogy rengeteg olyan szak van, ahol lehet lébecolni, de a miénk pont nem olyan volt. Aztán ez mellé mi nekünk kellett a leghosszabb szakdolgozatot írni és a legtöbb tételt megtanulni az egyetemen. Például az építőmérnököknek csak 50-60 oldalas szakdolgozat kell és 60 tétel. Aztán ők nem is rajzoltak annyit a félév közben. Nekünk viszont ugyanúgy megvoltak a nehéz statikára épülő tárgyak, mint nekik.

Egyébként úgy tudom, hogy azért vannak még itthon olyan szakok, ahol nem lehet lébecolni. Főleg az egészségügyi vonalon.