Ha változnak az itthoni körülmények, rendbe jövök?
Hosszú lesz, de kérlek olvassátok végig.
Anyukám depressziós, alkoholista. Kiskoromban ő volt Apukám mellett a legnagyobb támaszom. Elváltak, és Anya Apu ellen akart minket fordítani, egy csomó mindent hazudott róla.
Aztán telt múlt az idő, és elkezdett inni. Kb. minden nap arra jöttem haza az iskolából, hogy Anya részeg, hány, a földön fekszik, és az ágyhoz kellett vonszolnom(ekkor voltam olyan 14-5 éves). Mindig könyörgött, hogy ne szóljak Apunak, majd megváltozik, nem iszik.
Nos, egy idő után teljesen összetörtem, és szóltam Apunak is.
Amikor összetörtem, akkor kezdődtek a bajok: elkezdtem félni kimenni az utcára, utána már féltem haza jönni az iskolából, és iszonyatos ürességet éreztem, a jegyeim elkezdtek romlani. Azt éreztem, ha nem jön segítség, bele halok. Ekkor jött a párom. Vele se éreztem jól magam, de úgy éreztem muszáj vele lennem. Apukám volt a biztos pont, de ő reggeltől estig dolgozott, mert 7 embert tart el, így kellett valaki, akivel eltudom ütni az időt(jelen esetben a párom).
Most tartok ott, hogy 19 éves vagyok, de nem tudom, mit kellene tennem. Jártam dokikhoz de semmit nem segít, ezt magamnak kell megoldanom.
Apukámnak van párkapcsolata, ismerem a barátnőjét, és teljesen segít mindenben,Őt tekintem Anyukámnak.
Viszont a probléma, hogy Anyukámmal még egy házban élünk(az okot nem szeretném leírni). Lop, csal, hazudik, zálogba adjam az ékszereim, eleszi a kajákat, szóval minden ilyen. Legutóbb azt hazudta, hgy cukorbeteg.
Lassan megoldjuk majd a gondokat, de szerintetek ha sikerül, onanntól lehet boldog életem?
19 éevsen ott tartok, hogy most nem dolgozok és nem járok suliba, pánikbeteg vagyok, kapcsolatfüggő, nem találom a helyem, elvesztettem a barátaim, bunkó vagyok, és rettegek. A durva korszakon Hála Istennek nagyjából túl vagyok, de én szeretnék teljes és boldog életet élni. A párommal is szakítanék de ha nincs olyan rosszul vagyok mint a nyű.
Ha megoldódik az itthoni dolog(mindenki ezen van), akkor minden problémám is vele együtt?
Köszönöm a válaszokat!!
Örülök, hogy van még remény.
Igazából már sokmindent csinálok egyedül(tudom, nem nagy szó, de elmerek menni egyedül sétálni, egyedül boltba-régen ezek is gondok voltak).
És még egy csomó tervem van hogy fejlesszem önmagam.
Remélem sikerül, és ha ez megoldódik utána sokkal könnyebb lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!