Mit tegyek, ha így érzem magam?
Úgy érzem nincs megfelelő készségem ahhoz a szakhoz, amire mentem. Emberközpontú,sokat kell beszélni, én meg visszahúzódó csendes vagyok, és stresszel ez az egész. Pedig érdekel a szak,és tényleg szerettem volna,de... Már egyik gyakorlati helyen is azt mondták,hogy nem látják rajtam a határozottságot,és ez pedig kéne,és olyan félősnek tűnök. Teljesen elveszi ez így a kedvem. Ráadásul igaza is van.
Szerintetek?
válasza:Ha megtalálod az egyensúlyt, akkor nincs gond. Nem kell csacsogni felesleges össze-vissza, mert mindenki azt várja tőled. Nekem is mondták ezt fiatalabb koromban, de természetes, hogy kicsit illetődött vagy egy új környezetben először.
Ha tetszik a szak, akkor folytasd, törekedj arra, hogy jobb legyél, ha nem, akkor válts. Nem kell túlgondolni a dolgot.
Próbálom fejleszteni,de nehéz. Több területe van a szaknak,ami jobban érdekel ott jobban is éreztem magam,meg többet is kérdeztem a gyakorlatos oktatótól. Mondtam is neki,hogy nekem előző helyen azt mondták,hogy nincs határozottság stb,meg,hogy ha engem meglátnak állásinterjún fel se fognak venni.. Azt mondta,hogy ő nem lát ilyet,meg pár nap alatt nem is lehet ezt úgy látni,meg,hogy eleinte nehezebb bele kell szokni. De értitek ezek annyira lelomboztak. Tudtam,hogy jó kommunikációs készség kell,és azt is,hogy nekem annyira nem jó,de próbálkoztam.
Meg vannak nekünk olyan órák,mikor szituációkat kell eljátszani,és attól teljesen rosszul vagyok. Olyan mintha színészkednem kéne,és béna vagyok benne. Ráparázok.
Gyakorlaton,meg volt,hogy én vezettem csoportfoglalkozást,azt meg másképp éltem meg,kicsit izgultam,de ment.
Ezektől a szituációs óráktól is félek...:S
Nem tudom,hogy győzzem ezt le.
válasza:El,az biztos.
köszi
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!