Mit tegyek ilyen helyzetben?

Utalom magam! Szo szerint. Es nem a kulsomre gondolok (bar azzal sem vagyok megelegedve). Ugy erzem, hogy mindenkit csak megbantani tudok es hiaba mondjak paran, hogy szeretnek, meg hogy nem vagyok rossz ember, tudom, hogy csak kedvessegbol mondjak, mert neha neha az o szajukon is kicsuszik, hogy mennyire erzeketlen vagyok, meg ehhez hasonlo dolgok. Nagyon sok olyan tulajdonsagom van, amit legszivesebben kiszednek magambol es elegetnem, tobb even keresztul probaltam megvaltozni, de mivel semmi nem tortent, mert mindig visszaestem, igy feladtam. Tenyleg gyulolom sajat magamat es ugy erzem, hogy soha senki nem fog igazan szeretni es egyedul maradok. Mit tehetnek, hogy ne igy erezzem? 14/L

Egyebkent normalis, hogy mar 14 evesen ilyeneken gondolkodok?