Jogom van-e bárkit és bármit utálni, akár gyűlölni, akár mindenféle ok nélkül, ha nekem úgy tetszik? Utálom az ……-et, azért mert csak.

Miért ne lenne jogod? A te életed, a te érzelmeid.

(Egyébként annyit tudj: nem ok nélkül érzel így, nem irracionális, nagyon is megvan a maga oka, de ez itt teljesen mellékes.)

Kedves "Ellenségem"!

Nem azért írok, hogy bosszantsalak, hanem mert segíteni szeretnék. Én (is egy) vagyok (a sok közül), aki nem közömbös az iránt, hogy lesz-e gyomorfekélyed ennyi gyűlölettől, vagy sem. Ha bunkózni akarnák akkor azt irnám, hogy vindikáld csak magadnak ezt a jogot, ugyanis a vindikálás szó, nemcsak azt jelenti, hogy fenntartom magamnak, hanem azt is, hogy mások kizárásával tartom fenn magamnak az értelmetlen gyülölködés jogát a te esetedben. Szóval, ha vindikálod magadnak ezt a jogot egy csomó embert megmentesz a gyomorfekélytől, de nem biztos hogy ennek ez az ára. Abban igazat adok neked, hogy az érzelmek sokszor irracionálisak. Nem kell megokolnod a gyűlőletet, mert ami értelmetlen annak felesleges az okával foglalkozni. A megokolás nem érdeked sem neked, sem azoknak, akiket gyűlölsz. Neked azonban érdeked, hogy le tudd győzni a gyűlöletet, mert az mentálisan a pusztulásba visz. Érzelmileg lehetetlen mindenkit szeretni, ebben is egyet értünk. De ok nélkül utálni/gyűlölni valamit csupán önmagad pusztítása. Megjegyzem okkal is az.

Fel tudom fogni, hogy nem érdekel téged, hogy nem tetszik nekem fasisztoid és trágár stílusod, előbbiről nehezebben, utóbbiról valamivel könnyebben le lehet szokni. Ezt is csak a te érdekedben írom, mert visszaüthet ez is az életben. Szeretném tudatni veled azt is, hogy számolok a kockázattal, hogy félreérted a szándékomat, és mintegy vérszemet kapva úgy reagálsz a válaszomra, ahogy nem szeretném. Hadd kíméljelek meg a fáradtságtól amit a "visszavágás" emésztene fel benned, időben, energiában stb. Én erre az oldalra nem térek vissza, mert részemről befejezettnek könyvelem el a témát. Privátba, ha írsz az is felesleges, mert elvből nem olvasok privát leveleket sem. Lehet, hogy nem hiszed el, hogy tényleg jót akarok neked, de tisztában vagyok vele, hogy nemcsak gyomrod van, hanem agyad is, és elgondolkodsz válaszomon.

A frontvonal másik oldaláról: Ling-ce Shuing

Abban a formában irracionális, hogy sokszor nincs közvetlen logikus kapcsolat az érzelem tárgya és az érzelem kiváltója közt. De ettől még létezik kiváltó ok!

Letolt a főnököm -> hazamegyek -> leverem az asszonyt / seggberúgom a kutyát.

A "csak" ennek a oknak az elhazudása.

Akinek nem tetszik, az meg legfeljebb majd közli veled, hogy minek tart. Hát nabumm.

"Persze hoyg van oka, de a világon senkinek semmi köze hozzá."

No, ez nem így működik kérlek.

Ha közlöd valakivel, hogy valami bajod van, akkor egy átlagember alapból megpróbálja azt megérteni, és esetleg megoldani. Tehát nyilván rá fog kérdezni a dolgok miértjére. Oszt ha közlöd vele, hogy ezt ne tegye, akkor vagy elzárkózik a problémádtól (vö.: magasról tesz rád), vagy egyenesen igyekszik neked visszaadni azt a negatív impulzust, amit tőled kapott (közli veled, hogy ostoba nácinak tart).

Lehet ez ellen tiltakozni, de lásd be: az emberek veled egyenlőek, és joguk van nem lenyelni a te békádat. A véleményedhez neked is csak hajszálpontosan annyi jogod van, mint bárki másnak az ő véleményéhez és nem több.