Karacsonykor milyen ėrzės tölt el beneteket?

Egy olyan nap, amikor nem kell menni dolgozni, és amikor karácsonyfát díszítünk + eszünk 1 jót.

Kb ennyi. nincs családi összeborulás, mivel az év 365 napján ott vagyunk egymásnak. Nincs ajándékozás, mert ha kell valami, akkor kispóroljuk és megvesszük év közben.

Pihenünk azt kész!

az egyik kedvenc ünnepem (volt)....mióta apumnak új családja van, nálunk is csak a nagy ajándékokról szól

amikor kicsi voltam, minden szenteste közös filmnézés volt(igen, Reszkessetek, betörők!), úgyhogy azóta is minden karácsonykor megnézem, így kicsit vissza tudom idézni azt az érzést, amit kisgyerekként éreztem :)

december 24: jajjnejajjnejjajjne

december 25: legyen már vége!!!

december 26: már csak ez a nap

december 27: milyen jó, hogy egy évben csak egyszer van karácsony, egy évre megint letudtam

Nekem a karácsonnyal kapcsolatban abszolút vegyes érzéseim vannak.

Egyik pillanatban gyermeki lelkesedéssel várom, díszeket készítek meg ajándékokat, emellett sokat beszélgetek anyukámmal hogy mi hogyan lesz majd. És tudom hogy nem fogok semmi nagy dolgot kapni, azért mint titokban minden ember, én is kíváncsi vagyok milyen apróságot fogok kapni, és persze azon is sokat gondolkodom hogy én mit adhatnék. Mi sem vagyunk gazdagok, sőt, inkább a másik végletbe tartozunk, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy még mindig sokkal de sokkal jobb dolgom van sok embernél, és ezért hálát adok az úristennek.

Aztán van mikor rosszabb napjaim vannak, olyankor a halálba kívánom ezt a rohadt ünnepet, és begubózódok, rossz kedvem lesz, győzködnom kell magamat, hogy ugyan már, idén tök jó lesz. Ilyenkor félek legbelül, nem akarom azokat a nagy veszekedéseket mint minden évben... és mindig elhatározom hogy idén minden más lesz... de ez általában nem sikerül.

Az ünnep előtti napokban többször vagyok rosszkedvű és depresszív, mert félek és sok dolog nyomaszt, de 24-én általában már úgy ébredek, hogy "na csapassuk!", és megpróbálok mindent megtenni ami tőlem telik.