Gyenge ember vagyok? (hosszú leírás)

18 éves lány vagyok, végzős egy közgazdasági iskolában. Életem eddigi legrosszabb döntése volt gazdasági iskolába jelentkezni. A 12.-et másodszorra kezdem. Sose voltam jó tanuló, viszont a gazdasági tantárgyakkal olyannyira bajban vagyok, hogy volt már rá példa, hogy elsírtam magam tanulás közben. Próbáltam már segítséget kérni, próbáltam az alapoktól kezdeni az egészet.. Nyilván képes lennék kifacsarni magamból valahogy egy kettest, de annyira elkeserített és megviselt ez az egész, hogy nincs erőm.. Régen a lustaságról szólt, most már inkább a makacsságomról. Nem akarom megtanulni, mert egyszerűen eszem ágában nincs gazdasággal foglalkozni, teljesen más az érdeklődési köröm.

Ez az egyik fele a dolognak, van ennél húzósabb..

A másik a családom. Nem igazán szeretném, meg értelmét se látom annak, hogy túl mélyen belemenjek a témába. Körvonalakban:

Édesanyám 6 éves koromig nem foglalkozott a létezésemmel, a nagymamám nevelt. 6 éves komorban megjelent, aztán az utóbbi 4 évben szintén volt rá pár alkalom amikor eltűnt, aztán újra felbukkant, mintha mi se történt volna.

Édesapám alkoholista és minden lehetséges rossz jellemző rá, ami az alkoholistákra. Bántalmazza anyukámat, elissza a pénzünket.

2 éve újra együtt van a "család".

Történt ma, hogy édesapám befizette az ittas-vezetés miatt kapott büntetését. A nagymamám küldött nekem pénzt postán, amit csak délután tudtam meg. Anyukám elújságolta, hogy azt édesapám már rég zsebre rakta.

Kiemelném, hogy nem ezen az összegen van a hangsúly. A hangsúly azon van, hogy italra van pénz, viszont nem tudok elmenni a saját szalagavatómra, mert ezt ő nem tudja finanszírozni. A 8.-as ballagásomon sem voltam, ugyanezen okból, sose voltam osztálykiránduláson.

Amikor anyukám ma megemlítette, hogy édesapám kérdezés nélkül elvette a nagymamámtól ajándékba kapott pénzemet, azt hiszem valami elszakadt bennem.

Úgy döntöttem, hogy abbahagyom az iskolát, megszakítom a kapcsolatot a családommal és bármilyen munkát elvállalok, ha kell, minimálbérért, de önállósodni akarok. A nagymamámnál fogok lakni amíg talpra nem állok anyagilag annyira, hogy elmehessek albérletbe.

Tudom, hogy ha valaki egyszer abbahagyta a tanulmányait nagyon nehéz visszaállni a tanulásra, de nekem igenis vannak terveim, tudom, hogy mivel akarok foglalkozni és nem hagyom ezt veszni. Érettségizni bármikor lehet, a főiskolára pedig mindenképpen nekem kell összegyűjtenem a pénzt, ugye.

Tudom, hogy ez nem egy olyan dolog amit a gyk-n vitat meg az ember, de jól esett kicsit kiírni magamból, és egy kis bátorítást szeretnék kérni.. :)