Mit tegyek? Végleg reménytelen a helyzet?
A legjobb barátőmmel eltávolodtunk nagyon, főleg mióta távkapcsolata van . Ha én nem írok neki, ő se ír nekem . Szerintem már eleget szóltam le ezért ... hogy figyelembe se vesz . De már megszoktam, hogy félig halott a barátságunk .
Írtam neki, hogy hiányzik a barátom, és keveset tud kijönni mostanában, mert problémái voltak, és kérdeztem tőle, hogy én dramatizálom túla dolgokat ? Erre ő elkezdte sértegetni a barátomat, nem tudom, hogy viccből mondott rá szavakat vagy se, de a barátom felment az fb-émre, (megadtuk egymásnak a jelszónkat amugy sincs titkolni valónk) és megírta nekem, hogy nincs semmi baja csak rosszul érezte magát, utána meg elmondta, hogy ő nem türi tovább, hogy sértegesse a barátnőm (mindig sértegeti) és így neki állt . Alap, hogy a "legjobb barátnőmnek" állt feljebb, pedig csak annyit kért tőle a barátom, hogy ne sértegesse, mert ő se sértegeti se őtet, se a kapcsolatát . Most pedig még csak nem is ír nekem . Ez halott barátság ? Végleg vége lenne ? Tavaly december óta, csak akkor beszéltünk ha rá írtam .... .
Megcsúfolod a barátság szót, amivel ezt a kapcsolatot illeted. Egyszerűen nem érdekled, vagy lehet megvannak a maga bajai.
Az tuti, hogy úgy tűnik már haverok se vagytok, felesleges ezt erőltetni.
Mig nem volt netes kapcsolata minden tökéletes volt ... mindig együtt lógtunk legjobb barátok (voltunk) lehet helyesebb így írnom ...
Most egész nap a gép előtt ül, volt olyan, hogy a barátjának írtam, hogy írjon már vissza nekem vagy kérdezze meg már ő, ha jönne-e ki.... akkoriban próbáltam menteni ami még menthető volt a barátságunkból... abból is csak annyi veszekedés lett mig kijött 3x és többet nem ....
Akkor mindegy az egésznek ... pedig sose akartam elveszteni .
Én tökéletesen megértem a távkapcsolatukat, de azért 2-3 hónapban 1x kijöhetne ... .
Ugyanez volt velem is, szóval megértem. Igaz itt fiú részről. A srác megismert egy lányt úgy 18 évesen a neten, és mindig vele akart beszélni. Egész nap otthon ült, ha bárhova mentünk - ritkán - akkor is időpontra sietett haza, mert hát nem lehetett megváratni a lányt.
Ezek a kapcsolatok elhalnak egyszerűen, mert nem ápolják őket. Azóta eltelt kb. 3 év. Ma már nem beszélünk, persze ha találkoznánk, biztos váltanánk pár kötelező szót, meg hogy mi van, mi történt velünk míg nem láttuk egymást, de a barátságnak rég vége volt. Ez van, az ilyet felesleges erőltetni, mert csak fájdalmat, dühöt szül. El kell fogadni, tovább kell lépni.
Tudom, hogy nem kell erőltetni... 3 hónapig rá se írtam, hogy lássam, eszébe jutok-e de semmi . Erre én írtam rá, és neki állt feljebb, hogy ő várt arra, hogy én írjak ... pedig én mindig írtam, csak mondta a barátom, hogy ne írjak rá lássam ír-e :/.
Sajnálom elveszni a barátságunkat, nagyon hosszú volt, és tényleg rengeteg szép közös emlékünk van ... . :/ de ami muszáj az muszáj ... :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!