Neked van olyan dolog, ami ha bekövetkezne, akkor nem látnád tovább értelmét az életednek?

Időnként én is érzem úgy, hogy értelmetlen az életem, de ilyenkor felülkerekedik a filozófus alteregóm, és azt mondja: attól, hogy még valaminek nem látjuk az értelmét, nem jelenti azt, hogy nincs is értelme. Szemléljük objektívan a dolgokat! Itt van például az univerzum, benne sok millió galaxissal és megszámlálhatatlan égitesttel. Mi értelme van ennek az egésznek? És akkor itt vagyunk benne mi, porszemnyi emberek, éljük a kis életünket, közbe' azt se tudjuk, mi van... Ennek az élővilágnak mi lehet az értelme? És akkor nekünk egyenként, személyre szabottan mi értelme van az életünknek? Hát arra éppen nincs hatalmunk, hogy csillagokból építsünk rendszereket, úgyhogy ez kizárva, valami más értelmet kell neki találni... Van kb. 70-90 évünk arra, hogy valamit itt véghez vigyünk, valami értelmeset. Hát az eszünk az azért van, hogy valamit felfogjunk a dolgok értelméből, szóval érdemes megerőltetni kicsit, és kiderül, hogy nem hiába vagyunk itt. Attól még, hogy láthatatlan számunkra, hogy mi miért van, az nem jelenti, hogy az értelmetlen, vagy nincs is. Magának az ember életének a célja az, hogy szeretetben, és önzetlenségben éljenek. Lehet, hogy ez közhelynek tűnik, de ez így van. És hogy mi értelme van az emberiségnek ebben a végtelen univerzumban, azt vagy elfogadja most az ember és elhiszi a Szentírás alapján, vagy majd egyszer megtudja.