Mi a bajom? Miért folyik a könnyem és bizsereg az egész testem?

Lehet, hogy hülyeség, de egy próbát megér. Csinálj egy olyan napot, amikor egy kicsit ,,visszamehetsz,, az időben, akár hívd meg a régi barátaidat és csináljatok együtt olyan marhaságokat, amilyeneket régebben szoktatok. Amúgy ez teljesen normális, nálam is előfordul olykor-olykor, ilyenkor próbál valami olyanra gondolni, ami most szép az életedben.

Ha valóban így van, szerintem menj el egy pszichológushoz, biztos vannak ilyen beszélgetős terápiák, egy ismerősünk is volt már hasonlón és azóta sokkal boldogabb :)

Egy újságban olvastam, hogy van egy úgynevezett Pán Péter-szindróma, amit, mint kifejezést ugyan használnak, de diagnózissá még nem vált, szóval ez olyan emberekre jellemző, akik rettegnek a felnőttlét minden kihívásától és a gyermekkor világát biztonságosabbnak, vonzóbbnak és valóságosabbnak érzik. Ennek oka lehet az önbizalomhiány a túlságosan zárt család vagy a túl szoros szülő-gyerek kapcsolat. A jelenségnek egyébként több fokozata van és csak akkor tartják kórosnak, hogyha az illetőt megakadályozza abban, hogy érett, felnőtt, komoly döntéseket hozzon. Szerintem szakadj el egy kicsit az otthoni környezettől és kirándulj, vagy tényleg menj el orvoshoz, nem hinném, hogy ez gyógyíthatatlan probléma. :) Sok sikert! :)