Meghibbantam? ( tényleg úgyérzem )

Nem hibbantál meg. :)

Nekem is megfordult a fejemben minden 16 éves koromban és még utána is.

Ez a tini kor érzelmileg is ilyen labilis, szóval ne parázz, majd elmúlik. Kösd le a gondolataidat valamivel.

Na, akkor próbálj ki új recepteket vagy kicsit nehezebbet. :)

Olyanon meg ne akadj ki, amit nem tudsz befolyásolni. Ha már szelektíven gyűjtesz és odafigyelsz a környezetedre az jó dolog.

Amikor vannak ilyen gondolataid egyszerűen csak állítsd le és értesd meg magaddal, hogy ettől nem lesz jobb. Idővel könnyebb lesz, hidd el. :)

#7-es:

:DD

szia! Nem akarlak elkeseríteni, de én 20 éves vagyok és az érzelmi labilitásom semmit nem változott. Sokszor elbőgöm magam olyan apróságokon, hogy az hihetetlen. Mármint pl ha valakit látok szenvedni, vagy vmi igazságtalanság történik. Elvileg túl jószívű vagyok, hát nem tudom eléggé idegesítő tud ez lenni. De most azon vagyok, hogy ebből azt hozzam ki ami a legjobb, mert úgy látszik ez dominál a személyiségemben :) Te is ülj le és gondolkodj el, hogy mi érdekel, mi az ami jókedvre derít és abból már ki lehet indulni. Nekem hónapok kellettek hozzá, hogy akár egy rendes célt találjak az életemben, jóóó mélyre kell ásni, de utána olyan mintha a mélyvízből a felszínre úsznál :) Mással pedig NE foglalkozz, senkinek semmi köze hozzád és ahhoz mit csinálsz.

20L