Szerintetek jó ember lett belőlem?

Ezt így egyértelműen nem lehet eldönteni. Vannak emberek, és jól, vagy rosszul cselekszenek. Néha így, néha úgy.

Jó úton haladsz, hogy jó ember legyél.

Viselkedés kultúránkat otthonról hozzuk. Már akinek volt otthona, szerető családja. Te nem is a nulláról, a minuszról indultál, ezek hiányában.

De van benned küzdés, akarat, nem lettél ember gyűlölő, van segíteni akarás Benned.

Talán még meg kell tanulnod jól segíteni. Néha elég egy mosoly, egy ölelés, pár biztató szó.

Nem mindenedet oda adni, elég megfelezni.

Hogy egy hajléktalannak? Úgy láttad jónak.

Nem lehetett/lehet egyszerű, de az írásodból ítélve még van bőven út előtted csak vigyázz, hogy ne üsd meg magad. Én nem adok a hajléktalanoknak semmit, mert túl sokszor láttam a negatív hatását. Sok olyat láttam, hogy a pénzzel szalad a kocsmába alkoholra költi vagy eljátssza és ezzel meg a kocsma tulajdonosát gazdagítom meg eggyel több részeg embert teremtek aki mások életét veszélyeztetheti. Aztán volt, hogy nem ettem semmit 1 hétig és akkor rájön az ember, hogy az éhség tényleg nagyúr. Ugyan csak röpke gondolat volt akkor, de annál erősebben szöget ütött a fejemben az a gondolat, hogy a saját karomat megenném és ez csak 1 hét nem evés után.

A legízetlenebb ételnek is hihetetlen erős íze volt utána és nem bírtam az evést abba hagyni amíg jól nem laktam.

Így aztán miután egy hajléktalannal megosztja az ember az ételét és ő fogja és kidobja az út közepére, az előző élmény után ez eléggé vérlázító tud lenni és elég nehéz lenyelni a dühöt, tovább menni anélkül, hogy képen ne töröljem, de ettől ő még nem élné át amit én vagy mások tapasztaltak.

Aztán ott vannak az afrikai éhezők látszik rajtuk, hogy az éhezésük huzamosabb ideje tart és egyetlen ehhez hasonló hajléktalant sem láttam még. Ha bele gondolok, hogy én mit csinálnék ha hajléktalan lennék akkor 1 megölném magam 2 ha életben maradnék akkor a régebbi időkben élt emberekhez hasonlóan az erdőben próbálnék életben maradni, valószínűleg az első telet sem élném túl

3 ha valamiért még is a város mellett döntenék és az emberek szánalmára bíznám magam akkor meg inkább élelmet kérnék és munkát.

Az ilyen emberek lecsúsztak és szerintem a pénzzel csak megerősítjük, hogy maradjanak úgy ahogy vannak. Még nem tudom, hogy mivel lehetne rajtuk ténylegesen is segíteni, de remélem egyszer rájövök és képes is leszek megtenni azt.