Egy ember mi alapján viselkedik így, ha már megismert?

Finomabban is megmondhatta volna, de én egyetértek vele. Igaz, nem azért, mert más ennyiből él havonta, hanem mert szerintem neked nem éri meg. Ha elveszik, gyorsan tönkremegy, akkor csak kidobott pénz volt. Bár nem szívesen szólok bele, hiszen a te pénzed.

Abban viszont veled értek egyet, hogy aki ilyen segélyekből él, talán dolgozhatna is. Nálunk is van egy ilyen csaj. Folyton nyalizik, ami önmagában még elviselhető lenne. Például az egyik lány anyjától, akiknek kicsit több pénze van az átlagnál(de nagyon kedvesek) rengeteg pénzt kért kölcsön és a mai napig nem adta vissza. Aztán meg az egyik ismerősöm látta az anyjával a boltban egy rakat sört venni, aminek az árából meg tudta volna venni a tankönyveket. Régen meg lejárt kunyerálni a kisebbekhez pénzt. Nem tudom, hogy még csinálja-e, de ez azért nagyon durva...

Az ember alapvetően féltékeny a másik javaira. Ha az egyik megenged magának valami luxust, akkor a másik már rögtön féltékeny rá. Csak azt felejti el, hogy senkinek sem hullik ölébe a pénz. Ha valaki keményen megdolgozik akár egy 40 ezer forintos cipőért akkor egészségére, ha van olyan bolond, hogy rá szánja a pénzt. Vagy, ha valaki jól keres, mert jól helyezkedett hát akkor mázlista, ez van.

Viszont sokan vannak, akik egész nap dolgoznak, és mégis alig marad pénz kajára, mert elviszi a pénzt a lakáshitel, a 10 éves autó hitele, ami még mindig 1 millió, de az autó már jó ha ér 300ezret. És még sorolhatnám. Ezért nem szabad ezt a dolgot ennyire durván kezelni. Nem szabad általánosítani. Az irigy emberen nevetni kell és kész. Nem az ő szintjére lesüllyedni. Ha megengedheted magadnak, hogy vegyél egy 40 ezres cipőt, bármi legyen is az oka, örülj neki.

Na meg azért lássuk be, aki segélyen és támogatásokon él sokszor nagyobb bűvész, mint aki dolgozik.