Miért vagyunk "társas lények"?

Szerintem ez talán azért van, mert emberként olyan szintű öntudatunk van hogy megismerjük a világot, és hogy miből áll. És így tudjuk azt is, hogy a saját agyába zárva mindenki egyedül van, olyan szögből, tökéletesen ugyanúgy soha senki nem fog átélni semmit, mint te, legfeljebb nagyon hasonlóan. És ezt az egyedüllétet akarjuk akaratlanul is, de csökkenteni. Ez lehet szerintem egy olyan ok ami túlmutat bármiféle ösztönnel magyarázható okon (csoport segíti a túlélést, szaporodási okok)

Mert az ember nem csak egyszerű ösztönlény, legalábbis nem szabad annak lennie.

Nem társas lény, hanem társadalmi. Társadalomban él, függ a másik embertől.

Vannak, akik nagyon jól megvannak egyedül.

Az, hogy függ a másiktól, azt jelenti, hogy ha elmegyek almát venni, kell egy boltos, akitől megveszem az almát, neki kell egy szállító, aki hozza az almát, neki egy termelő, aki megtermeli, stb.

Én egyébként mindig az "oszd meg" ellen voltam, mert ha valaki nem olyan lelkes az iránt, ami nekem tetszik, akkor csak hülyén érzem magam.

Szia! Én egyszer olvastam egy olyan dolgot, hogy az ember társadalmiassága biológiai eredetű. Még az állatvilágban is rengeteg állatfaj együtt él egymással, és nem egyedül. Pl. a farkasok falkában vannak, hierarchiába szerveződnek stb. A főemlősöknek különösen szükségük van erre, hiszen a majmoknak pl. nincsenek olyan jó "fegyverei", mint a ragadozóknak. Nincs éles körmük, nem futnak olyan gyorsan, látásuk, hallásuk sem olyan kiváló. Így egymással élnek együtt, mert ez javítja a túlélési esélyeiket. Ez ahhoz vezetett, hogy a főemlősök között is van valamiféle szociális kapcsolat és nem csak együtt vadásznak (mint pl. a farkasok inkább ilyen célból vannak együtt), de érzelmi alapon is szükségük van egymásra. Pl. a főemlősök kurkásszák egymást, azaz egymás szőréből szedik ki a tetveket, ami mögött nem csak a tisztálkodás, hanem társadalmi érintkezés is van. Ezzel fejezik ki egymásnak, hogy szeretik egymást, hogy ott vannak egymásnak... Valamint üdvözlik is egymást úgy, hogy megérintik egymás kezét. Egy főemlős, ha egyedül maradna, hamar elpusztulna, és nem csak az élelem hiánya miatt, hanem a másik egyed közelsége és a kapcsolat nélkülözése miatt!

Ugyanezt a dolgot az ember is tovább örökölte. Nálunk is megmaradt a kurkászás, csak nekünk ez fejlettebb, mi beszélünk egymással. Sokszor csak értelmetlen dologról beszélünk (amikor a barátnők cseverésznek, pletykálnak, az pl. ilyen), aminek nincs semmilyen célja, csupán jó érzéssel tölt el minket, hogy a semmiről beszélhetünk, maga az, hogy van, akihez szólhatunk. Bár az érintés fontossága is megmaradt, de a beszéd azért jobb, mert egyszerre több emberrel és gyorsabban tudjuk ezt megtenni. Ha nem tudnánk senkihez huzamosabb ideig szólni, bediliznénk. Hülye példa lesz, de nézd meg a "Legenda vagyok" című filmet. Will Smith behülyült a végén. Vagy a Robinson Crusoe című könyvben a csávó a papagájt megtanítja beszélni, pont ezért a szükség miatt.

Persze vannak más okok is, és ezzel a fejtegetéssel nem biztos, hogy egyetértek magam sem, illetve biztosan vannak egyéb okai is, hogy társas lények vagyunk, de szerintem sok igazság van a biológiai magyarázat mögött is.