Önmagam megismerése során rá kellett jönnöm, hogy életemet a tisztelet kiérdemlése, megszerzése töltötte ki, Egyszerűen féltem attól, hogy nevetségessé válok. Emiatt még ma is szorongok. Hogyan tudnám ezt megodani vagy egyáltalán ez mennyire káros?

Velem is volt ilyen. Én konkrétan egy "öngyilkos akcióval" tudtam le. Odamentem mindnféle emberhez az utcán és elkezdtem hülyeségekről beszélni.

Volt akit csak úgy megkínáltam egy sütivel, volt akitől megkérdeztem hogy emlékszik-e rám (fogalmam sincs hogy ki volt) volt akitől közös képet vagy autógrammot kértem.

Persze ott voltak a barátaim és segítettek. Nagyon szar volt az elején, teljesen szégyenteljesen éreztem magam. Meg akartam halni inkább. De azóta tudok sz*arni az emberek véleményére és sokkal könnyebb így az élet :D

Szerintem az teljesen normális ha valaki el akarja érni hogy tiszteljék, főleg ha bizonyos múltbeli események miatt úgy érezted nem tisztelnek eléggé. Igaz hogy nem kell most megszállottan csak és kimondottan ezzel foglalkozni de egy bizonyos szintig egészséges.

Véleményem szerint nem kell neked feltétlenül minden egyes személy tiszteletét kivívnod, elég ha van egy stabil csoport/közösség/baráti társaság/munkatárs akik tisztelnek és támogatnak. Minden egyes ember kiérdemli a tiszteletet, főleg akkor amikor ezért tudatosan tesz is valamit.

Ha már megvan hogy kik tisztelnek és ezzel sikerül elérni egyfajta lelki stabilitást, a többi ember ne zavarjon téged és ne érdekeljen a véleményük, ugyanis idegen emberek vélemény nem befolyásolhatja a te életedet. Engedd el magad és ne szorongj, tudom ezt konnyű mondani de először csak próbáld megjátszani és aztán belejössz.

Nem vagyok semmiféle szakértő, csak a véleményem írtam le amit saját tapasytalatból és másokhoy való visyonzomból vontam le.

Minden jót.