Volt már olyan hogy elsírtátok magatokat amiatt hogy valaki mennyire figyelmes/kedves?

Hát én nem sírtam el magam, de volt úgy hogy közel álltam hozzá.

Bár sírhatnék ilyesmin, de sajnos a környezetemben én vagyok az egyetlen figyelmes, nemigen veszik a lapot, hogy viszonozni illene, vagy jól esne. Én inkább a fordítottján tudnék bőgni.

Hát nem, nem igazán. Bár a házalakítók műsorba, ha belenézek, az általában megható és jóleső érzés.

Igen. Elég rossz gyerekkorom volt, a szüleim minősíthetetlenül bántak velem és a testvéremmel, és egyszer, amikor átmentem tanítani egy osztálytársamat, és a szüleitől kaptam érte ajándékot, elsírtam magam, olyan kedvesen adták át. Volt több alkalom is, de erre emlékszem pontosan, nem volt jó élmény, szégyelltem magam sokáig.