Az Alföldön, különösen a keleten élő fiatalok másabbak mint a dunántúliak?

Országrészek között van ilyen különbség.Míg a Dunántúlon nagyon kevés hely van földművelésre, addig az Alföldön eléggé sok hely van.Ráadásul nincsenek olyan sűrűn városok, községek.

Én is úgy vettem észre hogy a Dunántúliak (leginkább a nagyvárosokban élők) bunkóbbak a vidéki emberekkel.Kb.1 hónapja voltunk Pesten haverokkal, nyugdíjas nénike sétált,csak úgy remegett a keze a boton, alig bírt menni.Aztán elesett, és alig 40ember ment el mellette, nem hogy felsegítették volna kiröhögték.Miután segítettünk neki, elmondta hogy pár éve él Pesten az unokájánál, de mindig olyan sietőnek, bunkónak találja őket.

Úgy 2 éve voltam Veszprémben, akkor pedig egy kisgyerek elkeveredett az anyjától, a nagy sürgés forgásban, lökdösték össze-vissza szegényt azt se tudta merre dőljön, de még az anyja se nagyon törte magát hogy "Úristen hol van a gyerekem".

Persze lehet, hogy nem két rossz tapasztalat alapján kell elítélnem egy országrészt, de másoktól is sokszor visszakapom, hogy itt vidéken mennyivel másabb.Mi Nyíregyháza mellett lakunk egykis faluban.

Én olyan nagy különbséget nem vettem észre. Lehet azért, mert hiába származok az Alföldről, megyeszékhelyen éltem.

Inkább azt vettem észre, hogy a dunántúli emberek a inkább "polgári" osztályhoz tartoznak. Ha van egy kevéske középosztály Magyarországon, akkor javarészt ők alkotják.

A keletiek sokkal provinciálisabbak, főleg a falvakban élők.

Ezt a településszerkezet is befolyásolja. Dunántúlon kevés a nagyváros (Pécs, Győr és Székesfehérvár), inkább a kisvárosi településforma a jellemző, a megyeszékhelyek is jellemzően kisebbek, mint a Duna másik oldalán. Sűrűbben vannak települések, elosztottabb a lakosságuk.

Ehhez képest az Alföldön sokkal inkább jellemző, hogy vannak nagyvárosok (Miskolc, Debrecen, Szeged, Nyíregyháza, Kecskemét, Szolnok) és falvak. A kisvárosok, amik vannak is inkább egy nagyobb falura emlékeztetnek kiépültség és "kínálat" terén.

Így jellemző, hogy az alföldiek gondolkodása "falusiasabb", ennek megfelelően kissé elmaradottabb, bunkóbb, szélsőségesebb. A nagyvárosok, megyeszékhelyek lakói jobban hasonlítanak a budapesti, dunántúli emberekre, a különbség általában már nem érezhető.

A "falusias" gondolkodás mindenhol igaz ahol kisebb faluban, városban élnek, de megyeszékhelyeken kb jobban oda vannak maguktól az emberek mint a Pestiek. Én Nyíregyen pont ezt tapasztaltam hogy sokkal több felszínes divatmajom van itt arányaiban, mint Pesten.

De mondjuk túlzottan egyszerűsíteni nem lehet a dolgot, én ilyen vagyok amilyen, a szomszédom meg teljesen más, pedig egymás mellett élünk, nem lehet igazán meghatározni ebből azt hogy milyen a település maga.