Miért csak a külsőségek vannak előtérben és nem az ész?

Én 22 vagyok és az én környezetemben is mindenki odafigyel a külsejére de az 'ész' teljesen előtérben van, szóval én így látom.

Pl aki puskázik nálunk az egyetemen csúnyám kinézzük hogy mégis milyen szakember lesz vagy ha egy barátunk buta plasztik nővel jön össze ki is nevetjük meg ugratjuk vele. Nem tudom hány éves vagy de szerintem manapság egyáltalán nem menő butának lenni. Szépnek persze igen, több baratnőm is feküdt már kés alá, vagy én pl minden nap járok konditerembe és szaunázok.

Szóval én úgy latom h szépnek, csinosnak lenni sose megy ki a divatból de manapság az igényes embereknél alap h legyen okos, talpraesett, olyan nőt keresnek a férfiak is, nem olyan aki ciki ha társaságba megszólal :)

Én is többet problémázom a külsőmön, mint azon, elég okos vagyok-e. Egyrészt azért, mert az emberek nem telepaták, hogy rögtön első ránézésre tudják, elég intelligens vagy művelt vagyok-e, viszont a külsőm alapján szívesen megítélnek. Még akkor is, ha olyan dologról van szó, amin nem változtathatok odafigyeléssel (mint pl. az orrméret meg hasonlók). Sokaknak nem elég, ha ápolt és tiszta vagy: divatosnak kell lenned, tökéletes arcúnak és testűnek. Akkor már esetleg adnak egy esélyt annak is, hogy megismerjenek. Persze tisztelet a kivételnek.

Másrészt szerintem ez az egész külső-belső dolog egyénfüggő. Ha valakit az tesz boldoggá, hogy éjjel-nappal tanul, hát egészségére. Ha valakit az, hogy olvas, az is rendben van. Valakit pedig az, hogy csinosítgatja magát. Nem nagy kaland.

Engem személy szerint nem nagyon érdekel, hogy mindenki tudja, mennyi eszem van vagy mennyi nincs. Tudom magamról, mit tudok, és meg vagyok vele elégedve. Nem szeretnék tudós vagy világhírű szakember lenni, nem tenne boldoggá. Néhány apró változatás a külsőmön azonban megdobná az önbizalmam, jobban érezném magam tőle. Ettől nem hiszem, hogy bárkinél rosszabb ember lennék.

(Mellesleg megjegyzem, több tisztességes és jóravaló embert ismerek olyanok közül, akiket a végzettsége miatt lenéznének a "nagyokosok", mint a diplomás, roppant művelt egyének közül. Régóta figyelem, hogy akik műveltebbek vagy tanultabbak, azok hajlamosak sokkal ítélkezőbbek és gonoszabbak is lenni. Legalábbis én így tapasztaltam.)