Színjátszótáborban vagyok, és a tanárom nekem adta azt a szerepet, hogy legyek félénk és alig beszéljek? De nekem ez nagyon nem megy, és nem tudom hogy játsszam el a félénket . A tanárom nem segít, mert magunknak kell megoldani a dolgokat.

Ilyen elvileg nem lenne szabad, hogy nem segít. Amellett, hogy hasznosan, értelmesen teljen a szünidőd, azért vagy ott, hogy fejlődj...meg persze hogy jól érezd magad,blabla.

De ha nem segít, akkor nem tudsz fejlődni.

Így konkrétumok (szerep konkrét ismerete) nélkül nehéz mit mondani, de ha te nagyszájúbb, csörfibb, megmondósabb ember vagy, akkor szerintem eleve hiba volt egy ilyen félénk, félszeg, visszahúzódó szerepet rádosztani, mert az nem te vagy, és nem fog jól sikerülni.

Amúgy meg, aki ilyen, (félszeg, félénk,stb.) az eleve egy nagy marhaságot csinál, ha egy olyan táborba meg, ahol ki kell állni és standuppolni kell... :)

Szerintem a tanár hibázott, méghozzá hatalmasat.

Amatőr színjátszóra nem bízunk olyan feladatot, ami nem az egyénisége. Egy profi színész, aki nap, mint nap lép fel a világot jelentő deszkákon, mert ez a dolga, ezért fizetik (és most tökmindegy, hogy ez egy londoni nagyszínház vagy egy kisvárosi kicsi) azért profi, mert tud ilyen is lenni, meg olyan is. Ezt tanítják a Színművészetin, ahol ezer meg ezer rostán megy át az ember, mire felvételt nyer.

Ilyen fokon félénk szerepet egy nagyszájú gyereknek szerintem hiba adni, mert nem fog belőle tanulni(nincs is kitől, ha nem segít)

Két lehetőség jutott eszembe a megvalósításhoz. Lehet a kettőből együtt gyúrod össze a magadét, de lehet csak az egyik. Először lelkileg építsd fel magadban a karaktert.

1. Színjátszás lényege, hogy az emberben- és ezt most értsd ahogy írom- benne van minden. Mindenkiben van egy csendes véna, van egy lármás, van félelem, vagy bátorság, indulatok, örömök, stb...

Egy emberen belül, mivel sok szituáción átment élete során, -emlékezz vissza a szükségesre és hozd elő magadból az akkori gondolatokat, érzelmeket.

Biztos voltál már csendesebb és félénk. Nem gondolnám, hogy nem.

2. Ez is járható út.

Ha láttál filmben, vagy még jobb, ha élőben ismersz valakit akiről meg tudod mintázni a karaktert, -ismerd meg minél jobban és másold le.

Játszd el, mintha ő lennél. Bújj egy időre a bőrébe.

Dolgozd ki fejben, képzeletben minél pontosabban és akkor menni fog.