Van egy gyerek, akit sehogy sem tudok lekoptatni magamról? 15/F

Hogy minél kevesebbet áruljak el, Pesten élek és gyógyúszásra járok. Mindig csoportban, 10-15 gyerek úszik együtt. Vannak akik összeálltak és beszélgetnek, de én jobban szeretem ha senki nem szól hozzám. Tehát ezzel a gyerekkel egy véletlen (jobban belegondolva inkább balszerencse) folytán csak ketten mentünk úszni, de 2 gyerekért nem indítanak órát, ezért hazaküldtek. Elkísért a buszmegállóig és közben beszélgettünk. (A gyerekről: az a tipikus "mindenki lesz r de én akkor is fülbevalót hordok, mert menő vagyok" típusnak nézem (szánalmas). Elég hülye hangja is van, ami nem mutálás, olyan, mintha megvágta volna a torkát valamivel.) Következő úszáson amikor odajött hozzám, már éreztem, hogy ezt ugyan sehogy nem fogom levakarni magamról. Mindig baromságokról beszél, és már r hadtul felb ssza az agyamat. Szerencsére az idő tájt járt le a papírom, ezért el kellett menni sz orvoshoz kontrollra. 2 hónappal később mentem megint, és azt hittem, hogy elfelejtett. De éppen ellenkezőleg. Még nagyobb f szságokról kezdett dumálni. Megkérdeztem hogy mikor jár úszni, azzal az indokkal, hogy csak érdekel. Azóta kb. 2 hónap telt el, egyszer sem láttam, de nem is akarom. Próbálok mindig akkor menni, amikor tudom, hogy nincs ott, de ez nem éppen egy hosszútávú megoldás. A szemébe nem akarom mondani (hogy "Szállj már le rólam te paraszt, k rvára irritálsz!" de még kedvesebben sem), mivel én nem olyan vagyok aki megmondja bárkinek is amit gondol, ráadásul aztán meg bűntudatom lenne, én szégyellném magam (még akkor is, ha kedvesen közölném vele).

1. Miért csinálja ezt?

2. Mit tegyek, hogy leszálljon rólam és a lelkiismeretem se sérüljön?