Miért utálom ennyire az embereket?

kettecskén éldegélünk a párommal külföldön, immáron több mint 3 éve, és egyetlen egy barátunk sincs. Ha volt is, nem sokáig, mert általában elég hamar alánk kavarták a xart.

Nem vagy selejt. Állítólag egy tudós már elő is állt egy olyan elmélettel, hogy a Föld egy börtön bolygó az emberek számára, és valójában az ember nem a földi létre lett teremtve...

Az is nagyon jól bizonyítja, hogy nagyon sok ember, mint pl. mi is, nem tudjuk megértetni magunkat senkivel sem, nem igazán találjuk a helyünket.

Nem hinném, hogy selejt vagy. Én se szeretem az embereket. Mondjuk, nekem van egy maroknyi barátom, akiket valóban szeretek, és ragaszkodok hozzájuk, de... :D

Együtt érzek veled. A mai generáció, az elr*bancosodás, a páwa yolo swag gyerekek...mindet lapáttal suhintanám tarkón. De az anyukák akik elhanyagolják a gyerekeiket, az apukák akik verik a a családjukat...A tajrészeg agresszív emberek...Nos igen. Ezeket látjuk nap, mint nap. Tudom, vannak ellenpéldák is. Önzetlen emberek. De lássuk be, ez elég ritka. :)

18/L

Meg tudlak érteni, az emberek többsége rosszindulatú és önző, persze vannak kivételek is. Én se szeretem úgy általában az emberiséget mert éveken keresztül azt tapasztaltam, hogy mennyire gonoszak tudnak lenni mással. Van néhány barátnőm de velük se érzem azt hogy maximálisan megbízom bennük.. valahogy nem az igazi velük se a kapcsolatom és egyedül érzem magam.. szeretnék én is egy valakit, akit tudnék szeretni de nagyon nehéz feladat ilyet találni

21/L

Nem vagy selejt. Megkérdezhetem a korod?

Próbálkozni kell, és a bunkó, felületes, rádakaszkodó, kihasználó embereket kerülni. Fogsz találni olyat, aki nem ilyen. Látod, itt is vannak, akik úgy éreznek, mint Te.

Sajnos az emberek nagy része azt nézi, hogy "nekem mi kell" és csak az után jön minden és mindenki más (kivéve az anyukák, mert nekik jó esetben első a gyerek).

Én szeretek egyedül lenni, mert szerintem is az emberek nagy része felületes, csak magával törődő, rosszabb esetben bunkó, flegma, rosszindulatú, és ostoba. Attól érzi jól magát, ha tele a hűtője, ha vásolhat. Más nem érdekli. Szerencsém van, mert párom - akivel több mint 10 éve együtt vagyok- is ilyen. Szeretünk együtt lenni egyedül. Nekünk felüdülés ha elmehetünk az isten háta mögé nyaralni, telelni:) Imádjuk az állatokat, a természetet bár nagyvárosban lakunk. Sok az ismerős, rokon, akik járnak hozzánk, de mi csak ritkán megyünk. Kedvesek és kedvesek vagyunk mi is. De felületes az egész, és nekünk így elég is.

Szóval próbálkozz, mert elég egy ember, akiben megbízhatsz (az mindegy, hogy barát, vagy rokon esetleg a párod)és nem zavar az sem, ha nem vagytok mindig minden percben együtt, mert tudod, hogy létezik egy ilyen ember.