Mit gondoltok a drogos emberekről?

21:37-es vagyok.

Vannak olyan emberek -mentális állapottól függetlenül-, akik jobban "rá tudnak kattanni" a szerekre. Van valami biokémiai magyarázata is. Én dohányoztam 15 éves korom óta, meg sem próbáltam leszokni míg terhes nem lettem, legfőképp azért, mert féltem hogy nem vagyok képes rá. Mikor terhes lettem, nem gyújtottam rá többet, és én voltam a legjobban meglepődve, mert egyáltalán nem hiányzott, semmiféle elvonási tünetem nem volt, pedig hányingerem sem volt terhesen, szagoktól sem undorodtam..és szülés után sem jött vissza. A másik terhességemnél meg fenyegető koraszüléssel voltam veszélyeztetett terhes, és szednem kellett az összehúzódások ellen , nyugtatót-kedélyjavítót (izomlazító hatása van), arra is rá lehet kattanni, elfelejtettem hogy doki azt mondta hogy fokozatosan kell elhagyni, én meg csak úgy nem szedtem be, annyit vettem észre a 1 nap, hogy az izmaim görcsölnek mindenhol, de ezen kívül semmi olyan hogy kéne, pedig 4 hónapig szedtem napi 3x. Valószínű ilyen "alkat" vagyok. Viszont a koffeintől meg olyan függő vagyok, hogy azt nem tudtam terhesen sem elhagyni, és szó szerint remegek érte.

Akikről beszéltem ők kemény drogokat nyomtak, én is szívtam füvet, arra is rá lehet gyógyulni rendesen. Viszont azt szerintem is lehet alkalmanként élvezeti cikknek tekinteni, mint pl a kulturált alkoholfogyasztást. Azzal a megkötéssel hogy szerintem egy "gyógyult" alkesz már soha nem lesz kulturált alkoholfogyasztó..ugyanígy van ez szerintem más drogokkal is.

22:10-es vagyok.

Persze hogy függést válthat ki a fű, lelki függést. Ha belegondolsz bármilyen más drognál is a lelki függésről a nehezebb leszokni. Az elvonási tünetek elmúlnak, a lelki függés megmarad, és nagyon komoly terápia kell hogy elmúljon, főleg ha a kiváltó ok megmarad ami a drogoknál tartotta..

A fűért is lehet remegni, persze. Emlékszem míg cigiztem mennyire kiborított a tudat , ha este úgy feküdtem le hogy nincs otthon cigi, még akkor is ha nem akartam rágyújtani..voltak ismerősök akiknél ez a fűvel is megvolt.

Nem tudom mivel segíthetnél ! Ha nagyon benne van semmi nem érdekli a drogon kívül, el kell jutnia a saját mélypontjáig mikor látja ő is hogy hová jutott. Talán annyit segíthetsz, ha nem hagyod leromlani, nehéz eznis, mert teljesen kifordíthatja a cucc magából. Ha nagyon jó ismerős, akkor talán neked kéne anonim drogos foglalkozásra járni, hogy érts mi történik vele, és ne rokkanj bele.

Egy hasonló kérdésre tett válaszom:

"Mit értesz az alatt, hogy drogos? A gyógyszert szedő nénikét, a koffeinfüggőt, a heroinistát, a rossz házasságban antidepresszánsokra rászokott nőt, a hippit, az agresszív diszkópatkányt, a néha füvező egyetemistát, a hétvégente bebaszó tinit, a hallucinogéneket tisztelő sámánt, a beszédek előtt speedező politikust, a szteroidos izomagyat, a filozofikus altert, az "úgyis egyszer élünk" csávót, esetleg Joe Rogan-t? Vagy mindet?"

Aki ilyeneket mond, hogy "a drog az így meg úgy" azt alapból kiröhögöm, mert fogalma sincsen a témáról.

Én a magam részéről hetente-kéthetente szoktam tudatmódosítókkal élni. Sok mindent kipróbáltam már, de leggyakrabban füvezni szoktam. Nem hiszem, hogy valaha is lesz olyan szakasza az életemnek, amikor megbánom majd ezt az időszakomat, sőt! Persze valóban vannak akik rászoknak szerekre stb. De nem mindenki ilyen. Hozzáállás, mentalitás és szer kérdése.

Ami pedig a céltalanságot illeti, miért nektek milyen céljaitok vannak? Venni egy biciklit? Esetleg egy tévét? Király, de könyörgöm, ne higgyétek már azt, hogy a hűde nagy motivációtok olyan sokat ér. Ugyanúgy meg fogtok halni mint egy heroinfüggő.

Való igaz, a kemény drogokra való ráfüggést én sem tartom jó ötletnek, de tény, hogy semmi féle használati útmutatót nem kaptunk az élethez. Ne csináljatok úgy, mintha ti tudnátok valamit, mert l*faszt nem tudtok! :D