Aki nem naiv és konfliktuskerülő, már csak férfias jellem lehet?
Magyarán aki szót emel, ha igazságtalanságnak vélem ami éppen zajlik; aki - tisztelettudóan - ellent mer mondani a tekintélyeseknek, amikor nem értek egyet velük valamiben. Aki nem beszél senki háta mögött anélkül, hogy ne vázolta volna fel neki korábban a vele való problémáit, vagy hogy ne készülne ezt megtenni a közeljövőben. Akinek nem szokása "kegyes hazugságokkal" vagy egy megjátszott viselkedéssel mások kedvére tenni, és aki általában észreveszi, kit nem vezérel tisztességes szándék.
Jómagam a leírthoz hasonló vagyok, és eszembe sem jut olyan ismerősöm, aki legalább egyszer ne vágta volna a fejemhez, hogy pasitestbe kellett volna születnem. Eleinte nevetségesen hangzott a kijelentés, de miután sokadjára hallottam egymást hírből sem ismerő személyektől, el kellett gondolkodnom.
A kérdést egyrészt a látogatottsága miatt írtam ebbe a kategóriába, másrészt pedig mert nyilván érdekel az is, hogy férfiszemmel mennyire taszító vagy megfélemlítő az ilyesmi.
válasza:
válasza:Szerintem pedig ez egy nagyon jó tulajdonság. Nem hinném, hogy férfi tulajdonságnak kellene nyilvánítani, inkább ez lenne a normális mindenki részéről.
Sokszor pont az szokott lenni a probléma, hogy a felek nem beszélik meg egymással a gondokat, vagy nem merik elmondani, csak a felszínt kapargatják.
Igazság szerint 17 vagyok, úgyhogy tőlem még úgymond bocsánatos bűn, ha a magatartásom egy lázadó kamaszéra hajaz.:D Viszont pont azért mertem a kérdésemmel egy idősebb, érettebb korosztályt (is) megcélozni, mert egészen kicsi koromtól fogva vagyok ilyen, és nem érzem, hogy ez később változna. Nem arról van szó ugyanis, hogy szándékosan keresem az ellenkezés lehetőségét, hanem arról, hogy amennyiben kifogásolok valamit (ami nem kimondottan általános rám nézve, gyakran vagyok egy véleményen a többséggel és azokkal, akik felettem állnak a hierarchiában), jelzem. Nem vagyok megfontolatlan, pontosan tudom, hogy ez olykor nem hoz túl kedvező körülményeket a fejemre, mégis ezt tartom a helyes útnak. Vagy szerinted csak arról mondható el, hogy "benőtt a feje lágya", aki félreteszi ezt a fajta idealizmust, és a saját érvényesülését helyezi előtérbe az efféle szituációkban?
Ha netán félreértettelek volna, kérlek, fejtsd ki, mire gondoltál.
Köszi a válaszokat!
válasza:Első vagyok.
17 éves vagy, váó. Vezető típus vagy, remélhetőleg egyetemre mész valami jó szakon és hamar vezető lesz belőled. Ezért mondják h valaki vezető személyiség valaki nem az, te vezető vagy ez tuti. Sokféle ember vagy, de te biztos vezető vagy. Én is vezetőnek születtem úgy gondolom jó úton is haladok.
Nincs azzal baj, ha van véleményed, de olykor úgy fejezd ki magad h az sok ember fülének kellemes legyen. Baromi könnyen letudok osztani úgy egy embert, h belecsempészek a mondataimba olyan szavakat amivel dicsérem őt. Ezzel bárkit megnyersz az életben, bárkit. Kicsit kevesebbet mutass abból amire valójában gondolsz, ha valami nem tetszik azt annyival is le lehet rendezni h: Aha, ha te mondod, akkor biztos. És érteni fogja, h nem értesz egyet. Majd megkérdezi h nem értesz egyet ugye... Te pedig esetleg megkérdezed, h kíváncsi vagy az őszinte véleményemre?... :D DE inkább azt a vonalat ragadd meg amikor őszintén megmondod a tuti és csempészel bele pár dicsérő szót az érdekében. Nem vagyok idős, 23 éves férfi.
válasza:Érdekes pont nemrég került ez elő... Egy idősebb, okos nővel beszélgettünk erről. Ugyanolyan volt mint te v én... 46 évesen már számol párig mielőtt megszólal. Ő már képletesen mondjuk 20ig számol, én meg 33 évesen mondjuk 10ig. Értsd jól. Sajnos én sem tudom befogni a szám csak ideig óráig ha vmi nagyon böki a csőröm...
Pedig fejem nem fájna ha egyszer-kétszer bírok hallgatni. Az élet nem.mindig fair ilyen téren.
Jesszus, most látom csak, mit műveltem a főkérdésben. Az eredeti szöveget E/1-ben írtam meg, így néhány szavam egyeztetésébe hiba csúszott.
Csak a rend és a lelki békém kedvéért:
*ha igazságtalanságnak VÉLI
*amikor nem ÉRT egyet velük
Igen, belátom, van még mit tanulnom az élettől, bizonyára néhány csattanósabb pofon hiányzik ahhoz, hogy ne csak elméletbem fogjam fel, miért lenne jó hallgatni vagy csorbítani a mondandóm élén néha (akár azzal, hogy az éppen kritizált illetőről pozitívumokat is beleszövök), hanem alkalmazni is próbáljam a hasznos módszereket. A késztetés az, ami jó eséllyel mindig ott fog bújkálni bennem.
Köszönöm megint!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!