Mit gondoltok, változhat ez a személyiségbeli hibám?

Röviden arról van szó, hogy úgy érzem, sohasem fogom megtalálni életem hivatását, mert képtelen vagyok választani egy irányt, és csak arrafelé haladni.

Példákkal konkretizálva, tehetséges vagyok a művészetekben, leginkább a zene, a tánc, az írás és a színjátszás érdekelnek. De láthatjátok, hogy már ide is képtelen vagyok háromnál kevesebbet felsorolni, egyet kiválasztani, amellett megállapodni, s abban mesteri szintre fejleszteni magamat.

Jelenleg egyébként 21 éves vagyok, fiú, és angol-magyartanárnak készülök. Azért választottam ezt a hivatást, mert úgy érzem, ez elég sokszínű és változatos ahhoz, hogy hosszabb ideig élvezni tudjam. Meg aztán, az emberekhez is van egy Isten-adta érzékem, mellyel őszintén meg tudom érteni őket, és szeretettel fordulni feléjük, plusz engem is feltölt mások társasága.

Próbálok a tanulmányaimra is elég figyelmet fordítani, de mellette muszáj valamelyik "adottságommal" is foglalkozni. Úgy érzem, férfi természetem arra ösztönöz, hogy végre letegyek valamit az asztala, de útját állja ennek az az átkozott tulajdonságom, hogy hamar elkezdek unatkozni, miután belefogtam valamibe, különösen, ha egy érdekesebb projekt jön szembe. Ráadásul, azt is észrevettem, hogy ha valamit kutatok, vagy gyakorlok, hamar úgy gondolom, hogy a feladat végére értem, és megelégszem az akkori eredményekkel.

Elég sebtiben rittyentettem le ide a dolgokat, remélem, azért valamennyire átjön majd a lényeg. Bármiféle tapasztalatot, történetet, tanácsot szívesen fogadok!

Üdv.