El szoktátok kerülni, lerázni a panaszkodós és a búskomor embereket?

Én nem,,kimondottan vonzom őket és valahogy kihivásnak is tekintem,hogy kicsit vidámabbá tegyem a napjukat :)És nagyon sok pozitiv élményem van velük.Nem olyan rosszak,mint ahogy mutatják magukat,csak a lelkükbe kell látni,kicsit odafigyelni rájuk,vagy átérezni mit miért tesznek...

Mondjuk az energia vámpiroktól tartok :)))))

Sosem kerülök el senkit,sosem rázok le senkit.Ha valaki panaszkodni akar,akkor meghallgatom,mert úgy gondolom,hogy ez a normális.Lehet,hogy lehúzza a hangulatomat,de mindig megpróbálok segíteni,vagy csak meghallgatom a problémáit az adott személynek.Az sem bánt,ha valaki a lelki szemetesládájának használ csak.

Az a bántó számomra,ha valaki direkt arra megy,hogy megalázzon,lekezeljen,meg a porba taposson.

Én egy ideig meghallgatom őket,hátha tudok tanácsot adni,vagy segíteni valamiben neki(k),persze csak közelebbi ismerősöknek,barátoknak.De amikor valakinek mindig ilyen a viselkedése,illetve a természete,akkor igen elkerülöm,és leépítem őket,mert mindenkinek megvan a saját kisebb nagyobb gondja,tehát én is panaszkodhatnék napestig,de inkább a megoldást keresem a problémára.

Nekem nincs szükségem arra,hogy az amúgy tök jó napjaimat elcsessze egy fafej.