Miért baj, ha valaki nem akar családot, kapcsolatot, szerelmet, stb-t?
Volt az a kérdés a 19 éves lányról, aki szexkapcsolatot akart. Mindenki úgy lehordta a sárga földig, hogy csak na. Féltem beírni, hogy én 31 évesen érzem ugyanazt, amit ő.
9 éve nincs kapcsolatom, nem vágyom rá. Se a szerelemre, se gyerekre, se családra. Teljesen boldog vagyok egyedül, "magányosan". Az életemben nincs üres folt, sose unatkozok. Utazgatok, önkénteskedek, barátaimmal vagyok.
Mégis miért gond ez? Ráadásul ott a lány 19 éves volt, miért kellene komoly kapcsolatból komoly kapcsolatba ugrálnia?
Vagy tényleg csak szent szüzek járnak ide, meg olyanok, akiket a férjük nem kettyint meg évek óta?
Mindenki magából indul ki. TE is! :D
Amúgy meg már mondtam: SENKIT NEM ÉRDEKEL, HOGY MIT CSINÁLSZ! Felőlem meg aztán nyugodtan összeaszalódhatsz teljesen egyedül is. LÉNYEGTELEN! Én boldog vagyok...ez a fontos. Sorry.
Az nem baj ha nem akar, sőt az se baj ha később se gondolja meg magát, az viszont probléma, ha valaki olyan indulatos és agresszív más véleményére történő reagáláskor mint Te.
Nem gondolom, hogy minden ember egyforma, és nem gondolom azt sem, hogy egyformák az igényeink. Viszont ahogy elvárod, hogy ne szóljanak le téged, ne kritizálják a gondolkodásodat, az életviteledet, úgy gondolom tőled is elvárható, hogy mással szembe te se tedd.
Úgy élsz ahogy akarsz, de más is. Abból ahogy és amit írsz én nem gondolom, hogy vesztettem valamit az életben amiért nem ismerlek./Mármint mivel anonim oldal, innen kezdve csak reménykedem benne, hogy nem ismerlek./ Nem egy nagy veszteség.
Hát az van, hogy amilyen férfiak vannak, inkább egyedül élek. Hányinger, szó szerint a hányinger fog el a 90%tól! A te döntésed egyébként szíved joga, kinek mi köze hozzá? aki meg pattog, annak meg kell szépen mondani, hogy nem igen kérdezted a véleményét, rakja rendbe inkább a szaros életet,m ha meg olyan baromira tökéletes akkor meg örüljön neki!
Amúgy meg én nem tudom, hogy ezen az oldalon egy ember írogatja ezt az ember társas lény dumát? rohadtuk unalmas már!
"Az egyedüllét nem egyenlő a magánnyal!"
De valamilyen szinten igen. Nem tudsz kihez szólni, nem tudsz sok mindent megosztani senkivel.
14 évesen kezdted? Akkor nem csoda, hogy itt tartasz lelkileg.
Kihagytál olyan lépcsőfokokat a lelki, szellemi, emocionális fejlődésben, amik szükségesek lettek volna az egészséges gondolkodáshoz. Így már érthető, hogy miért gondolkodsz így.
Miért ne tudnék kihez szólni? Nem egyedül élek. Mindent megosztok valakivel. Sőt, általában több emberrel is.
Miért baj, ha 14 évesen kezdtem? Mi a gond egy puszilkodós kézfogásos 1 évben?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!