Miért érdeklődőbb az egyik gyerek (felnőtt is) mint a másik?

Négyéves korig felfedező és megfejtő alkat vagy alapjáraton. De zseniális szinten. Nem túlzok. Ezzel együtt minden bizalmad a szüleidben van. Bármit mondanak, igaz. Ha szétszívatnak, hiszel nekik. Ha bebizonyosodik, hogy hazudtak, akkor is vagy hiszel nekik tovább (icipici korban ez nem elképzelhetetlen egyáltalán), vagy azonnal továbblépsz és totálisan elnézed nekik, és nem jegyzed sehol, továbbra is igaz minden szavuk, vagy ha már "nagy" vagy, elkönyveled viccnek, de továbbra se tulajdonítasz rossz szándékot nekik.

És itt az említett "nem is kicsit". Ha utolsó gyökerek, te nem fogsz tudni róla meglepően sokáig, mert náluk megbízhatóbb emberről nem tudsz, mindenben rájuk hagyatkozol és kész. Általában kamaszkorig nem is borul ki ez a bili.

Ha idejekorán letörik a lelkesedésedet, akkor a "fegyelem", de legalábbis a "nyugalom" lesz a természetes. Persze vannak nagyobb eltérések alaptermészetben is, de egy-kétévesen biztosra vehető, hogy éhezi a pici az infót, a játékot, a dolgok működésének megismerését. Hacsak nem beteg vagy elnyomott.