Hogyan szokhatnék le erről (belevágok az emberek szavába)?
Ma anyummal voltam vásárolni és az eladóval hosszabban beszéltem. Mikor kijöttünk a boltból mondta anyu, hogy milyen "gázul" beszéltem. Nem értettem mire gondol. Aztán mondta, hogy sosem hagytam végig mondani, amit akart a nő, belevágtam a szavába sokszor, és egyébként is hangosan beszéltem. Ez utóbbit mondjuk nem tudom, nekem nem tűnt fel és egyáltalán nem vagyok hangosan beszélő típus, viszont valóban gyakran van olyan, hogy ha valakivel beszélgetek, akkor beléfojtom a szót. Nem bunkóságnak szánom, hanem már rögtön válaszolni/reagálni szeretnék arra, amit mond (tehát nem a saját, teljesen más mondandómba fogok bele). Általában tudom, hogy mi lenne a mondat vége és emiatt nem várom meg. Tudom, hogy ez rossz és most, hogy erre felhívták a figyelmemet, nagyon szeretnék rajta változtatni. Le lehet erről szokni valahogyan?
És az esetleges hangos beszéd? Én ezek szerint másképp hallom magamat, mint a környezetem, mert nekem tényleg nem tűnt fel, hogy hangosan beszélek. Itthon sosincs ezzel gond, sőt, én szoktam rászólni másokra, hogy ne kiabáljanak már. Lehet esetleg az iskolai évek alatti beidegződés? Ott ugye az egész termet kellett a hangunkkal betölteni, ha a tanár kérdezett minket. Erre hogyan figyelhetnék oda, ha egyszer nem tűnik fel?
Egyébként szerintem nincs annál idegesítőbb, mintha nem lehet megérteni azt, amit valaki mond, mert annyira motyog és/vagy halk.
A beszéd hang erejét jó esetben érzi az ember, pl az orvossal a rendelőben nem olyan hangvétel kell, mint amilyen a bolt előtt elhaladó főút miatt szükséges.
Másnak pedig csak akkor vágnak a szavába ha az illető hirtelen akarja mondani amit akar, és fél hogy elfelejti illetve nem azt mondja ki.
Ezeket kell szem előtt tartani
"Egyébként szerintem nincs annál idegesítőbb, mintha nem lehet megérteni azt, amit valaki mond, mert annyira motyog és/vagy halk."
Dehogynincs. Amikor valaki indokolatlanul hangosan beszél, ráadásul minduntalan a szavamba vág. = )
Igen, talán türelmetlenség, viszont az is bennem van, hogy meg akarom kímélni a másik felet attól, hogy "feleslegesen" végig mondja, amit akar, hiszen már tudom, hogy mi lesz a vége. Szóval igazából egyrészt őt akarom "megkímélni", másrészt pedig valóban, nem igazán szeretem az időpocsékolást, úgyhogy ez tényleg részben türelmetlenség.
2-es: nem beszélek hangosan alapból. Egy üzletsoron voltunk egy butikban, ajtók nélkül, ahová az áruház zaja értelemszerűen akadály nélkül "beszivárgott". Valószínűleg ez volt az oka, hogy nem beszédhangerőn kommunikáltam.
"meg akarom kímélni a másik felet attól, hogy "feleslegesen" végig mondja, amit akar, hiszen már tudom, hogy mi lesz a vége. Szóval igazából egyrészt őt akarom "megkímélni","
Igen, tudom, pont ilyen vagyok. :) De próbálok róla leszokni, mert neki valószínűleg nem felesleges, hogy végigmondja, sokakat kellemetlenül érint.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!