Szerintetek ez normalis?

Megesik, én is lámpalázas vagyok.

Igazából az a trükk,hogy néz szembe a legrosszabbal. Elrontod. És akkor mi van, Az égvilágon semmi. Az élet megy tovább, nem tört csontod, nem esett rád a ház. Ki a fenét érdekli az iskolai darab? Az ilyeneket úgyis rühelli az emberek 70%a, akár néző, akár szereplő. Túl kell lenni rajta, és kész.

Szinte egytől-egyig a legtapasztaltabb előadók, színészek is azt nyilatkozzák, hogy mindig izgulnak, de ez csak doppingol.

Én is izgulok, amikor sok ember elé kell kiállnom. De csak az első pillanatig, amikor ott vagy, akkor már hála a felkészülésnek tudni fogod a dolgodat és elfelejted, hogy mennyien néznek, nem is fog érdekelni. Sőt, élvezni fogod hidd el, a végén pedig nincs más dolgot, mint élvezni az emberek elismerő tapsát. :)