Szerintetek, az átlag magyarnak van saját véleménye, vagy teljesen a médiák hatása alatt van?

"A médium egyes számú főnév, magyar többes száma a médiumok, latin–angol többes száma a média.

A rádió médium, a rádió és a televízió médiumok vagy média.

Napjainkban elterjedt a médiák többes szám. Szigorúan véve alaktani szempontból szabálytalan, mert a latin–angol többes számú alakhoz teszi hozzá a magyar többesjelet. Ennek az az oka, hogy nyelvünkben nem ismerhető fel a média többes száma."

Még ezt bemásolom neked, hátha nem járatod le magad tovább. Valóban nem ismerhető fel a média szóban a többes szám azok számára, akik nem beszélnek egyetlen idegen nyelvet sem.

Ott van a válaszodban: média=információk közlésére használatos eszközÖK. A médium ennek az egyes száma. Például a TV egy médium, a TV és rádió már média. Közgazdaságtani fogalom, olyan, mint a jószág=igények kielégítésére szolgáló eszköz; javak=ezen eszközök összessége.

Az, hogy a halottlátókat is médiumnak hívják, véletlen egybeesés, olyan, mint a villanykörte, és a fán termő körte.

médiák...ez hülye:DDDDD

ezt meg kell osztanom, lol

Ebbe a média-médiák vitába én is belefolyok kicsit, mert úgy érzem, néhány dolog tisztázásra szorul.

1.

Kezdjük talán azzal az elterjedt tévhittel, hogy a média szó többesszámú. Magyar nyelvtanból (nem tudom pontosan, szerintem legkésőbb) 3. osztályban megtanultuk, hogy a többes szám jele -k. És ennyi. Se -a, se semmi más. A "médium" szó többesszáma magyarul a "médiumok", nem "média". Mielőtt bárki belekötne, beszélek idegen nyelveket, köztük angolt is, tisztában vagyok ennek a szónak az eredeti latin és az angol "működésével". De ahogy azt már előttem is említették (11-es), a medium latin/angol szó többesszáma a latinban/angolban "media". Alaktanilag a médiák alak tökéletes, hiszen egy egyesszámú magyar(!) főnévhez (média) hozzáteszem a magyar(!) többesszám jelét. Annak, hogy ez a szó más nyelvekben hogyan viselkedik, itt semmiféle jelentősége nincsen.

2.

Pontosítani kellene a szó jelentését is. Az Idegen szavak szótára (Akadémiai kiadó, 1976) szerint a "médium" szó (híradástechnikai) jelentése "tömegközlési és -tájékoztatási eszköz" (a "média" külön nincs benne). Ebből persze nem következik egyértelműen a média jelentése, de tudomásom szerint nem "[...] eszközök", hanem "[...] eszközök összessége", így mindjárt nem is többesszámú. Persze ettől még kétséges a "médiák" létjogosultsága, mivel gyűjtőfogalom, amiket szintén nem szoktunk többesszámba tenni. Mégsem lehet egyértelműen azt állítani, hogy ez a szó értelmetlen és használhatatlan (az ilyen kijelentésekkel egyébként is jobban kellene vigyázni). Akinek van kedve bővebben olvasni róla: [link]

2+1. (A média-médiák vita szempontjából lényegtelen, de fontosnak látom helyre tenni.)

(12-es) "Az, hogy a halottlátókat is médiumnak hívják, véletlen egybeesés, olyan, mint a villanykörte, és a fán termő körte."

2+1.1. A villanykörte és a fán termő körte egybeesése nem véletlen, eléggé hasonlítanak egymásra ahhoz, hogy az emberek indokoltnak látták ugyanazt a megnevezést használni rájuk.

2+1.2. A latin "medium" jelentése (többek között) "közeg, közvetítő, eszköz". Az újság, a rádió és a többi ugyanúgy közvetít pl. hivatalos szervek és a nyilvánosság között, mint a halottlátó az élők és a holtak között, tehát ez sem véletlen egybeesés.

What a grammarnazi.

No, akkor én is belédkötök. Te hozzátettél egy "magyar" szóhoz egy -k betűt, ami a többes szám jele. Tökéletesen igazad van, csakhogy pár sorral lejjebb leírod, hogy a szó LATIN eredetű, ergo nem magyar. Ebből következve teljesen helytelen, amit állítasz, olyan, mintha én tenném rá a függöny szóra az újlatin nyelvek többesszámának jelét: függönys. Van értelme? Nincs.

A másik: média - tömegkommunikációs eszközök összessége. Akkor a médiák - tömegkommunikációs eszközök összességek lenne. Tehát teljesen nonszensz, amit itt leírtál, dupla többesszámot csináltál, ami ha eddig nem létezett, te most bevezetted. Tessék szépen elfogadni, hogy a "médium, média" idegen eredetű szavak, és máshogy működnek. Alaktanilag, vagy akár nyelvhelyességileg lehet, hogy elfogadható a "médiák" kifejezés, de közgazdaságtanilag nem létezik. Márpedig a szó közgazdaságtani értelmében használatos.

A grammarnazi kategóriába inkább a "nyelvőrök/-védők" tartoznak, akiknek szokásuk olyan kijelentéseket tenni, mint hogy "ilyet nem mondhatsz, mert nem tetszik/helytelen/értelmetlen/egyáltalán nem is létezik". Én nyelvésznek készülök, ami ezzel (és a közhiedelemmel) ellentétben egy tudományág (a hasznosságáról lehet vitatkozni, de ettől még tudomány).

Másrészt látom elsiklottunk a lényeg felett. Legfőképp arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ha probléma van a "médiák" szóval, az akkor sem a dupla többesszám.

Ha figyelmesen elolvasod a hsz.-mat, feltűnhet, hogy én is pontosan azt írtam, hogy gyűjtőfogalomként (tehát [...] eszközök összessége értelemben) használva nincs értelme többesszámba tenni. Plusz azért is raktam oda a linket, mert a cikkben nálam okosabb emberek nálam jobban és bővebben elmagyarázzák, hogy hogyan is működik ez az egész (bár mivel a szóátvételről írom a szakdogámat, azért én is konyítok hozzá egy kicsit).

A függönys szónak persze, hogy nincs értelme, mert mint mondtad, egy magyar szóhoz teszel egy újlatin toldalékot. Bár se franciául, se spanyolul, se portugálul, se románul nem beszélek (ezek után érthető módon a többi kisebb újlatin nyelven sem), gyanítom, hogy egyik nyelv szókincsének sem része a "függöny" szó. Viszont ha a jövőben bármelyik nyelv átveszi, és a szókincs részeként kezdi használni, azonnal értelmes lesz (persze csak ha az adott nyelvben a -s jelölhet többesszámot).

Keresztkérdés, 15-ös: szerinted van olyan szó, hogy "kapa"?

Vegyük már észre, hogy a "idegen szó", és a "idegen eredetű szó" két teljesen különböző dolog. Ahogy sokan leírták, a szó latin EREDETŰ, de mivel átvettük a latin nyelvből, a magyar szókincs és a magyar ragozási rendszer része lett, egyesszámú főnévként, "média" alakban. Innentől kezdve az, hogy milyen eredetű, ebből a szempontból teljesen érdektelenné válik. (Arról nem is beszélve, hogy latinul nem írtak é betűt, tehát a "média" szó nem is lehet latin. Olyan, mintha azt mondanád, hogy a "coach" magyar szó, bár az oa magyarul nem ó, a ch pedig nem cs. És az angol többesszáma is "coaches" lesz, nem coachok.)

Ha szerinted a médiák dupla többesszám, sose mondasz olyat, hogy "trófeák" vagy "kekszek"? (görög tropaion > latin esz. tropaeum, tsz. tropaea > magyar esz. trófea, tsz. trófeák, illetve angol esz. cake, tsz. cakes > magyar esz. keksz, tsz. kekszek)

"Tessék szépen elfogadni," hogy a magyar nyelvben az idegen eredetű szavaknak sem szokásuk máshogy működni. Azt hiszem, komoly bajban lennénk, ha az összes görög, latin, török, német, szláv, angol meg egyéb eredetű szó mind hozott volna magával akár csak egy dolgot az eredeti nyelvből. Elég nagy káosz lenne az eredmény.

Még valami: a közgazdaságtannak, mint minden területnek, megvan a maga szaknyelve, fogalomrendszere definíciókkal együtt. Közgazdaságtani értelemben, ahol gyűjtőfogalomként használják (definíció szerint, tehát nem jelenthet mást), nem lehet többesszámba tenni. A köznyelv nem definíciók, hanem a beszélők nyelvhasználata alapján működik, tehát a köznyelvben minden gond nélkül eltérhet ettől.