Mi a helyzet az udvariassággal?

Én is budapesti vagyok, és mégsem szoktam senkit fellökni, és a legtöbben nem, csak mindig van pár bunkó, és azt jobban megjegyzed, mint a normálisakat.

A helyemet is átszoktam adni.

nálunk is mindig tömegnyomor van ...

a kisgyerekek meg az öregek szoktak beállni az ajtóba, mert félnek, hogy fent maradnak - ami amúgy néha elő is fordul.

Szerintem ilyenkor mindenki feszültebb. Engem pl ma beszorítottak a sarokba és mondtam az előttem álló lánynak, hogy "ne haragudj, szeretnék leszállni" és erre felcsattant, mintha legalábbis az anyját szidtam volna, hogy nem tud arrébb menni. De nem is azért mondtam, hogy most azonnal engedjen le, hanem hogy ne szorítson be, ha már arrébb tud menni.

A zsúfoltság kiváltja az emberekből az agressziót. Én azt nem szeretem, amikor hangosan méltatlankodnak, hogy őket meglökték, vagy hogy miért nem mennek arrébb, mikor ott a csomó hely - amit amúgy mindig csak azok látnak, akik mondják. Mintha másnak tömör gyönyör lenne buszozni, csak nekik lenne rossz.

De vannak furcsaságok. Például mikor rád néznek és a kultúra kitör belőlük, és úgy kérdezik mint egy darab szartól, hogy "leszáll?"

Meg múltkor egy banya a kezembe nyomta a jegyét, de konkrétan... egy szó nélkül... Gondolom ez azt jelentette, hogy "ne haragudj, megtennéd, hogy kilyukasztod a jegyem?" :D

Meg még amikor egy tűt sem tudnál leejteni, és akkor elkezdi, hogy "cseréljünk helyet" ... hát hogy? A zsebembe nem tudok benyúlni, nem hogy helyet cserélni... :)

Engem még az is zavar, hogy ha véletlen sok hely van a buszon, és akkor is beleáll az arcodba. Indokolatlanul közel.

Na szóval a tömeggel járó kellemetlenségeket nem veszem bunkóságnak... csak azokat, amik elkerülhetők volnának.

Régen Nyíregyházán is az volt a szokás, hogy még ki sem nyílt az ajtó, már fent is volt egy ember, meg mindenki, főleg az öregek és akik gyerekkel voltak másztak felfelé, mert "jajj elmegy a busz" meg "jajj nem lesz hely". Szerencsére az első ajtózás nagyjából kiküszöbölte ezt a problémát.

Pesten is változó, bár én próbálok udvariasan, normálisan viselkedni. Utolsó kellemes élményem az volt mikor az ajtó melletti kapaszkodónál (tehát nem az ajtóban) álltam, öreg bácsi meg már akkor indult neki leszállni mikor a jelző is megszólalt, engem meg hátba vágott kellemesen, mert neki 1+ méter hely nem volt elég (persze a kis kerekes sz..rt vinni kell mindenhova). És kedvesen megjegyezte hogy "F..szért az ajtóban kell megállni"...Én meg kedvesen közöltem vele hogy már elnézést, de 70 év alatt annyit igazán megtanulhatott volna, hogy az "Elnézést szeretnék leszállni" kérés nem egyenlő a "F..szért nem mész arrébb" megjegyzéssel.