Ha valaki mindig csak nagyon drága, márkás cuccokat hajlandó felvenni, az milyen "betegség" a sznobságon kívül?

Ha drága ruhákban jár, kinek jutna eszébe, hogy a szüleinél lakik 30 évesen? Lehet ezt próbálja leplezni.

Én is drága ruhákban járok, és csak papírpénzt hordok magamnál, mert rohadtul szégyellem a helyet ahol lakok.

Ha a gazdagság látszata megvan, nem érzi magát kevesebbnek. Ennyi az egész. Majd ha elköltözik, lesz magánélete, nem kell pénzzel "takargatni" az otthoni dolgokat.

Ez már nem életsstílus, vagy életérzés..

Itt már komolyabb dolgok vannak. Először is képzeld el, mi lesz a 40-es kapu zárási pániknál pl? Az ott lesz a katasztrófa.

Görcsös személy, aki fél vmitől. Minden bizonnyal a felnőttség riasztó számára. Szeretne elvegyülni a tehetősebb személyek közt, eltakarni azt, hogy szülőknl él, mert hiába neki igy a jó--látja hogy a társadalom ezt nem jó néven venné.

Kisebbségi komplexus is esélyes és EGO. Sose fog megkomolyodni, azon a szakaszon már rég túllépett.

Idővel egyre nyomasztóbb lesz a viselkedése is, minden bizonnyal rossz példát láthatott ha nem otthon-akkor egy közeli valakinél a felnőtt társas kapcsolatról. Úgy látja, a párkapcsolat rossz dolog--nincs saját tere, ideje, önállósága. A pénzt be kell szolgáltatni, a szabadidejéért el kell számolni, stb. Mutatni kell példát,hogy a társas élet nem olyan szörnyű.