Szégyen-e a nyílvános sírás, ha az ember éppen gyászban van?
Nemrégiben meghalt a nagyapám. Nem csak símán a nagyapám volt, hanem cirka a teljes családom, mert a szüleim nagyon hamar eldobtak maguktól. Ő nevelt fel.
Tegnap az egyik ismerősnek képeslapot kerestem a boltban, és teljesen váratlanul elkezdtem sírni. Nem tudom, hogy mi ütött belém, soha életemben nem tettem ilyet eddig. Csak pár perc múlva jutott el a tudatomig, hogy miért sírok: nagyapámnak soha többé nem küldhetek képeslapot karácsonyra és nem látogathatom meg. Nincs többé.
Nem látta senki, csak a férjem, a bolt sarkában voltunk. Én mégis nagyon szégyellem magam, mert soha nem szoktam kimutatni, ha valami bajom van. Alig tudtam magam összeszedni.
Nagyon hülyén érzem magam. Szégyen-e a nyílvános sírás, ha gyászol az ember?
nekem is rengeteget jelentett a nagypapám...bár én a szüleimmel is jóban vagyok, a nagyszüleim sokszor jöttek értem óvodába iskolába, mikor messzebb költöztünk a sulitól minden nap mentem hozzájuk, de kiskoromban minen hétvégét ott töltöttem, nagyon nagyon fontosak voltam
először nagypapámat aztán a nagymamát veszítettem el...
Soha nem szégyen a sírás egyébként! Én rendszeresen a metrón sírtam, mert pont egy nagyon húzós egyetemi időszak előtt történt az egyik haláleset, de muszáj volt jól teljesítenem...ne szégyelld az ilyesmit, ne érdekeljen mások véleménye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!